Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellen... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
695 folyamatos követelmény lenne. Súlyosbítja ennek a mulasztásnak a megítélését az a tény, hogy az önkormányzatok, a köztestületek rendre eleget tesznek ennek a követelménynek, azaz költségvetésük előterjesztésével egy időben vagyoni helyzetük várható változásairól is számot adnak. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Egyedül az állam nyújt rossz példát, és nem teljesíti az államháztartási törvényben leírt jogszabályokat. Az államháztartási törvény 116. § 8. pontja kimondja, hogy az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatását zárszámadáskor tájékoztatásul be kell mutatni. Ez '70 óta egyszer sem sikerült, minden ígéret ellenére. Egyes v agyonelemek évek óta hiányoznak a költségvetési beszámolókból, olyanok, mint például a termőföldek, koncesszióba adott vagy adható vagyoni értékű jogok, közcélokat szolgáló műtárgyak vagy közlekedési létesítmények. Félő, hogy ezeknek a vagyoni elemeknek a valós értékére csak azok privatizációja után kerül sor. A jelenlegi helyzetben úgy véljük - és a Nemzeti Fórum nevében fogalmazom ezt meg , az állam nagyon rossz példát mutat. Mindenki mástól megköveteli a költségvetés benyújtásával egy időben elő terjesztett vagyonmérleget, szankcionálja ennek az elmaradását, egyedül csak önmaga nem felel meg a törvényes elvárásoknak, s tekinti magát törvényeken felül álló hatalomnak. A költségvetési beszámoló mind formailag, mind tartalmilag elfogadhatatlan. Forma ilag nem felel meg az államháztartási törvény előírásainak, nem készített vagyonkimutatást, ezért nem teljesíti az elfogadhatóság alapfeltételeit sem. Tartalmilag elfogadhatatlanok többek között a fogyatékossággal élőkkel szemben foganatosított megtakarítá sok, a szűrővizsgálatok támogatásának a visszafogása, a népegészségügyi program lassítása, a kábítószerellenes nemzeti stratégia programjának, például a megelőzésnek és az utókezelésnek a gyakorlati megnehezítése, az árvíz elleni védekezés költségeinek a lefaragása, a homokhátsági célprogram elbizonytalanodása, de elfogadhatatlan a tudományos kutatásokra előirányzott támogatások megkurtítása, vagy éppen a kistelepülések, kisiskolák működése biztonságának tönkretétele a kistelepüléseken, a tanyavilágban élő k életfeltételeinek romlása miatt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megadom a szót Kékesi Tibor képviselő úrnak, MSZP. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szó t. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék visszakanyarodni a költségvetés fő folyamatainak értékeléséhez, és az első olyan gondolat, amihez szeretnék nyúlni, az, hogy képviselőtársaim sokszor mármár homéroszi jelzőkkel vagy ehhez hasonló kijelentésekkel illetik a költségvetési, illetve a gazdaságpolitikát. Egy ilyen kijelentés például, amit időnként szoktam hallani, hogy tán nincs is ilyen gazdaságpolitika. Úgy gondolom, hogy a szakértők, szakmai fórumok közül már nem találunk olyat, aki ne ismerné el, ne fogadn á el, hogy 2003 nyarát követően egy gazdasági fordulat állt be Magyarországon, és ez még a jelenlegi kormányzati ciklus elejére is jellemző, hiszen a választási ígérvények teljesítése hozzájárult ahhoz a folyamathoz, ami a fogyasztás növekedésével kísérelt meg gazdasági növekedést elérni. Láthatjuk, ez nem igazából volt szerencsés se az előző kormányzat idején, se a mi kormányunk idején, ugyanakkor látható, hogy ismét beruházás- és exportvezéreltté vált a gazdaság ennek a fordulatnak a következtében. Már 20 03 végén is tapasztalható, érzékelhető volt ez, de 2004ben kibontakozott ez a folyamat. Bizonyára nem egy ricardói láthatatlan kéz okozta, hogy 2004ben 4,2 százalékkal nőtt a gazdaság a korábbi időszak, az előző év 2,9 százalékához képest. 2004ben már a kivitel 17, a behozatal csak 14 százalék volt, tehát nemcsak az ütem változása volt tapasztalható, hanem a kivitel a korábbi időszakokat fölülmúlva meghaladta a behozatal mértékét. Beszéljünk csak a beruházásokról is egy mondat erejéig, ami csak az előző évet többszörösen meghaladó mértékben, 7,8 százalékon alakult.
