Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellen... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
661 betervezve - külön soron kellett volna , holott erre a hiányosságra a költségvetési vita során az MDF felhívta a figyelmet. Ki, kik a felelősök mindezért? A kérdés megválaszolható. Összegzésképpen: melyek a 2004. évi zárszámadás tanulságai, mit lehetne javasolni, hogy a költségvetési fegyelem javuljon? Valamelyik lap a zárszámadás kapcsán úgy írt, hogy a költségvetés Magyarországon katasztrófa sújtotta terület. Ezzel a megállapítással egyetértünk. A zárszámadásból egy gyenge kormány és egy erőtlen parlament képe rajzolódik ki. A 2004. év ugyanúgy, mint az azt megelőző, valamint az azt követő 2005. év is, a vergődés és a koncepciótlanság éve. Rossz terveket nem lehet jól végrehajtani, és ez a zárszámadás erről szól. Az államháztartási törvény fellazítása következtében a költségvetés végrehajtását ellenőrizni is nehéz, a költségvetés átláthatósága hét éve rohamosan romli k. Mint már mondtuk, először is újra kellene gondolni az államháztartási törvényt, és ki kellene gyomlálni belőle azokat az ésszerűtlen és egy demokrata számára elfogadhatatlan módosításokat, amiket az elmúlt évek során átvezettek rajta. A normativitást ez en a területen emelni kell. Szeretném felhívni a figyelmet arra - ez a választások előtt különösen időszerű , hogy a népszerű döntések nem mindig finanszírozhatók. Ez a költségvetési politika mára egyértelműen csődhelyzetbe vitte az egészségügy intézménye it, a kultúrát és az agrárgazdaságot, és válságos helyzetbe került az államháztartás. A kormány maradványtervezési politikája katasztrofális. 2005re a koalíció törvényi szintre emelte a maradványkövetelések előírását. Ez így nevetségessé teszi a költségve tési terveket, a maradványgazdálkodás, a maradványgörgetés egy költségvetési bomba, ami öthat éve a kiadások 68 százalékát teszi ki. (10.20) Az Állami Számvevőszék többször kérte, és ezzel a Magyar Demokrata Fórum mindig egyetértett, hogy szükség lenne e gy államháztartási számviteli rend kialakítására. A jelenlegi szabályozás és liberalizálás mellett a helyzet egyre áttekinthetetlenebbé, kockázatosabbá válik. A Magyar Demokrata Fórum aggasztónak tartja, hogy ma már nincsen olyan nemzetgazdasági adat, szár mazzék ez a KSHtól, az MNBtől, a Pénzügyminisztériumtól, az Eurostattól vagy másoktól, amit felelős kormányzati tényezők vagy ellenzéki politikusok ne vonnának kétségbe. Ha a közhiteles adatforrásokkal baj van, az elfogadhatatlan egy demokráciában. Amenn yiben tényleg ez a helyzet, ebben is lépni kell. Ma már a parlamentben vagy bárhol nagyon nehéz a nemzet alapvető problémáiról, az ezt tükröző számokról vitatkozni, mert mindenki másmás számokat idéz, kap elő innenonnan. Következmény, hogy a kérdésben a legilletékesebb, a magyar társadalom, vagy ahogyan ma a nemzet szót helyettesíteni szokás, az emberek végképp képtelenek tájékozódni a saját ügyeikben. Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy az elmondottak alapján a Magyar Demokrata Fórum a 2004. évi zárszámadást n em fogja elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Molnár Albert államtitkár úrnak. MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tiszt elt Országgyűlés! Képviselő Úr! Szeretnék néhány dolgot pontosítani. Az Állami Számvevőszék jelentésében a következő van leírva: “A költségvetési fegyelem javult, az átláthatóság javult, és valós képet fest a magyar gazdaság helyzetéről.” Azt hiszem, az a kérdés eldőlt, hogy a Pénzügyminisztérium, az Állami Számvevőszék és az Eurostat számai között mi a különbség, ugyanis megjött az Eurostat állásfoglalása, hogy mit fogadott el 2004 vonatkozásában. Az bizton állítható, hogy 50 milliárd fölött van az a többl et, amelyet Magyarország az Európai Uniótól kapott. Az ÁSZ és a PM száma között a különbség az volt, hogy az Állami Számvevőszék kizárólag a költségvetésen átvezetett európai uniós támogatásokkal foglalkozott, míg a Pénzügyminisztérium
