Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
648 Magyarán: nem kell nekünk újból feltalálni a spanyolviaszt, hanem vannak itt o lyan példák, amelyeken talán érdemes volna elgondolkodni. Ezt a problémát azért hoztam most ide a Ház asztalára, hogy talán a tárca is léphet az ügyben a követhető példa nyomán, hogy a magyar tejtermelők pozíciója is javuljon, hogy aki az asztalára tesz eg y pohár tejet, tudhassa, hogy abban mi van, mennyi van. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kormány nevében Pásztohy András államtitkár úr kíván válaszolni. PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfe jlesztési minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Valóban, képviselő úr olyan kérdést feszeget, amellyel nagyon sokan foglalkoznak ma, akár a fogyasztás oldaláról, akár a minisztérium, illetve a kormányzat részér ől. Meg kell nyugtassam, hogy a magyar élelmiszerjog megfelelően szabályozza a feltett kérdésben megfogalmazottakat. Ennek értelmében nincs lehetőségük az élelmiszeripari vállalkozóknak arra, hogy tej megnevezéssel ne száz százalékban tejnek minősülő term éket forgalmazzanak. A nyers tej, a hőkezelt tej és a tejalapú termékek előállításának, forgalomba hozatalának élelmiszerhigiéniai feltételeiről szóló 1/2003. (I. 8.) FVMESZCSM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján a hőkezelt tej fogalmáról egyértelműen ki mondja, hogy emberi fogyasztásra szánt, tehén, juh, kecske, vagy bivalytej esetében alkalmazható ez a fogalom, hogy tej. Amennyiben a tej valamely összetevője vagy egy bizonyos tejtermék, például tejpor felhasználásával készül egy élelmiszer, a tej vagy tejtermék adott élelmiszerben lévő százalékos összetétele alapján, a rendelet 2. § (5) bekezdése alapján csak tejalapú terméknek minősülhet az adott készítmény, amelyet fel kell tüntetni. A rendelet szabályozza azt is, hogy ha a tej alkotórészeit részben vagy egészben más összetevővel helyettesítenék, például növényi zsírral, nem használható a tejalapú termék megnevezés sem. Az élelmiszerek jelöléséről szóló rendelet kimondja, hogy azt a megnevezést szabad alkalmazni, amelyet jogszabályi előírások határozn ak meg. Ennek hiánya esetén a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben meghatározott megnevezést kell alkalmazni, az élelmiszer megnevezésének elegendően pontosnak kell lenni ahhoz, hogy tájékoztasson az élelmiszer valódi jellegéről, és lehetővé kell tenni a m egkülönböztetését olyan termékektől, amelyekkel az összetéveszthető. Tehát a rendelkezések tulajdonképpen mindezt szabályozzák. Amennyiben a tej megnevezéssel kíván egy cég forgalomba hozni fogyasztói tejet, meg kell felelnie a vonatkozó rendeleteknek, a m eghatározott fogyasztói tej fogalmának. Ezenkívül a Magyar Élelmiszerkönyv második kötete tejről és tejtermékekről szóló 251. szakaszának irányelve szintén kimondja, hogy mely élelmiszerek nevezhetők nyers, illetve hőkezelt tejnek. Ezen előírások értelméb en, ha valamely cég tej megnevezéssel hoz forgalomba olyan terméket, amely valójában tejalapú terméknek vagy egyéb növényi eredetű élelmiszernek minősül csak, ezzel szándékosan megtéveszti a fogyasztót, illetve megszegi a hatályos jogszabályokat. Ez esetbe n az élelmiszerellenőrző hatóságok megfelelő szankciókat alkalmaznak az élelmiszeripari vállalkozókkal szemben vagy a kereskedővel szemben, amire volt példa az elmúlt időszakban. Az élelmiszerellenőrző hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha az eljá rás során megállapítja, hogy az előállított, forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölésen feltüntetett jellemzőknek. (9.20) Az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző szolgálat ellenőrzései során biztosítja “a termelőtől, a gyártón keresztül, a fogyasztó asztaláig” elv teljesülését, hasonlóképpen, mint Olaszországban, vagyis a szigorú hatósági ellenőrzést a teljes termelési és gyártási folyamaton keresztül egészen addig, amíg a fogyasztókhoz kerül az élelmiszer.
