Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 26 (248. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH GYULA (MSZP):
631 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hog y további fölszólaló nincs ehhez a napirendi ponthoz, így a részletes vitát lezárom. A módosító javaslatokról következő ülésünkön határozunk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! A m ai napirendi pontok tárgyalásának a végére értünk, most a napirend utáni felszólalások következnek. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Tóth Gyula képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, “Lakástulajdonosokként befog adó családoknál, szükséglakásokban, albérletben, de még meddig?” címmel. Megadom a szót, ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! TÓTH GYULA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Július végén választókörzetemben , Dombóváron egy 42 lakásos társasház falai repedezni kezdtek, majd augusztus 5én éjjel a lakások nagy része balesetveszélyessé vált. Az önkormányzat védelmi bizottsága úgy döntött, hogy az épület három lépcsőházából kettőt, 28 lakást azonnal ki kell ürít eni. Az ott élő lakóknak felkínáltak szükséglakást, de ezzel a lehetőséggel csak három család élt, a többség más megoldást választott. A kiköltöztetett lakók egyre türelmetlenebbek, részint a szükségmegoldás kényelmetlensége miatt, nagyobbrészt azonban azé rt, mert naponta azt élik meg, hogy házuk, vagyonuk tönkremeneteléért senki sem vállalja a felelősséget, ennek hiányában pedig nincs pénz az épület süllyedésének megállítására, a lakások majdani felújítására. A ház süllyedésének fő oka egy, a hetvenes évek ben nemzetbiztonsági céllal lefektetett kábel, amelyet az 1980ban alapozott, alagútzsalus technológiával épült ház alatt hagytak úgy, hogy az műanyag csővel védetten ugyan, de teljesen átszelte a majd három méter mély fundamentumot. (23.40) A Kvonal a re ndszerváltás után szükségtelenné vált, de a 42 lakásos házat a föld alatt átszelő kábel benn maradt a társasház alatt. Ez év nyarán eltört a városi vízmű egyik nyomóvezetéke, a kiáramló víz egy része befolyt a kábelt védő csőbe, kimosta a ház alatti talajt , ami szükségképpen elvezetett a ház süllyedéséhez. A felkért szakértők szerint nagyon nehéz megállapítani, hogy kinek mekkora felelőssége van a balesetveszélyessé vált társasházban. Feltételezhető a posta felelőssége, mivel nem engedélyezte a kábel áthely ezését, később sem a posta, sem a Matáv nem gondoskodott arról, hogy a már nem használt kábel védőcsövét feltöltsék vízzáró agyaggal. A ház beruházója, a lakások értékesítője, az OTP sem volt eléggé előrelátó, amikor hozzájárult ahhoz, hogy a kábel átmenje n a ház alatt. Felelősség terhelheti az épület engedélyezőjét, a jogutód önkormányzatot is, és természetesen a felelősségét eddig egyedül átérző vízművet a csőtörésért, a hiba késedelmes elhárításáért. Az, hogy a lakásszövetkezet vagyonát biztosító cég mil yen kártérítésre kötelezhető, egyelőre megállapíthatatlan. A szakértők szerint évekig tartó per várható, csaknem bizonyos, hogy a végső szót a Legfelsőbb Bíróság mondja ki. A ház becsült helyreállítási költsége százmillió feletti. De ki fog fizetni? - kérd ezik a lakók jogosan és egyre ingerültebben. Ebben a házban átlagos jövedelmű családok vannak, akik munkával, spórolással, hitelek vállalásával hozták létre otthonukat, sokuknak egyetlen vagyonukat. Többségük ma még nem tudja, hol húzza ki a valamikori fel újítás végéig. Az őket befogadó családoknál, szükséglakásban, albérletben - a bizonytalanságban - nem élhetnek évekig.