Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 26 (248. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSABAI LÁSZLÓNÉ, az önkormányzati bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
577 tudniuk kell azt is, hogy mire van joguk, lehetőségük, mi a kötelezettségük, és mi az, amit még megtehetnek büntet lenül is akár, ha bérlővé válnak. A rendszerváltást követő nagy társadalmi mozgások számottevően lecsökkentették a bérlakásszámot. Alig maradt jó állapotú, lakhatási szempontból értékes lakás az önkormányzatok, illetve az állam tulajdonában. Számottevő hiá ny alakult ki a kevésbé tehetősek számára is elérhető bérlakások piacán. A kormányok párthovatartozásra tekintet nélkül mindig is igyekeztek úrrá lenni ezen a helyzeten. Ösztönözték az önkormányzati bérlakásépítést, illetve segítették a magántulajdonú laká sok önkormányzaton keresztüli bérbeadását. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezek az erőfeszítések csak részben hoztak eredményt, ma is hatalmas még az igény a bérbe vehető lakásra, persze olyanra, amelynek lakbére nem csillagászati. Az előttünk fekvő törv ényjavaslat, azon túl, hogy a bérlők érdekét szolgálja, átláthatóbb és követhetőbb rendelkezéseivel jogbiztonságot ad a bérbeadóknak, és így még az is elképzelhető, hogy a kiszámítható bérbeadói pozíció okán végre érdemes lesz Magyarországon bérlakást épít eni. Önkormányzati rendelettel legálisan lehet majd óvadékot kérni a jelen javaslat alapján a nem szociális alapon, hangsúlyozom, a nem szociális alapon bérbe adott lakás bérlőjétől, tehát nem tud majd senki veszteség nélkül lelépni lakbérfizetés vagy a la kás rendbehozatala elől. Úgy gondolom, ez előremutató rendelkezés. Ellenőrizni lehet majd a tervezet alapján, ugyancsak önkormányzati rendeletben szabályozott körülmények között és módon, a lakás állapotát. Milyen jó, ha nem akár öt év után kell rájönnie a z önkormányzatnak arra, hogy szétverték a lakás összes berendezését, vagy teljes mértékben lelakták! És ellenőrizni lehet majd, persze megint csak szabályozott körülmények között, az önkormányzatoknak még azt is, hogy ki lakja az adott lakást. Ugye, nem mi ndegy, hogy ki használja a tulajdonunkat? Ugye, szeretnénk tudni, hogy ki lakik abban a lakásban? Ha magántulajdonosok vagyunk, ezen nem is gondolkodunk. Az önkormányzat miért nem teheti ezt meg? Ugye, az sem mindegy, hogy milyen tevékenység folyik a tulaj donunkban? Ugye, nem mindegy, hogy például magánmosodát tart fenn egy szociális alapon bérbe adott lakásban, szociális lakbér mellett az egyébként a kacsalábon forgó palotának megfelelő családi házában életét tengető bérlő? Példaként mondtam, ez a példa va lós. Ugye, nem mindegy, hogy hány macskát tart a bérlő a 7. emeleti lakásában, bűzös, mocskos, egészségre ártalmas körülmények között? Egyértelmű, hogy a lakás rendeltetésszerű használata ellenőrzésének lehetősége csökkenti a visszaélések számát. Azt sem t artom hátrányosnak, ha a határozott időtartamra bérbe adott lakást el nem hagyó bérlővel szemben hatékonyabban léphet fel a tulajdonos önkormányzat, és nem kell akár évekig pereskednie a lakás kiürítése érdekében. A magam részéről és társaimmal együtt azt is helyeslem, hogy a tervezet szerint az önkormányzati és állami lakásra is előírható önkormányzati, illetve miniszteri rendeletben az életvitelszerű bentlakási kötelezettség. Ez egy nagy vita. Nagy vívmánynak tekintették sokan, hogy nem kell a lakásban él etvitelszerűen bent lakni. De a lakásmaffiatevékenységet feltáró munkánk során rájöttünk arra, hogy melegágya a nem bentlakás ügye a lakásmaffiás cselekményeknek. Én ezt jónak tartom, és megfontolásra ajánlom minden képviselőtársamnak. Persze, a tervezet gondol arra is, hogy lehetnek olyan élethelyzetek, amikor az ottlakás nem lehetséges, megkövetelik azt tőle, hogy huzamosabb időn keresztül távol maradhasson a lakásból. Ezeket be lehet jelenteni, erre előzetesen meg kell kapnia a bólintást, két hónapot me ghaladó időtartamban is lehet távol maradni a lakásból. Meggyőződésem, hogy ez senkinek nem jelent számottevő hátrányt, viszont nagyobb biztonságban tudja a bérlakást úgy az önkormányzat, mint akár az állam esetében. Az új törvényjavaslat nagyon fontos rés ze, hogy végre tisztázza a szociális alapon bérbe adott, a költségelvű és a piaci bérű lakások közötti különbséget. Az egyértelmű, hogy ma még nem lehet felszabadítani az önkormányzati és állami lakások lakbérét, mindazonáltal végre tisztázni kellett azt, hogy mikor, milyen körülmények között lehet szociális alapon bérbe adni a lakást, mi a költségelvű
