Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 26 (248. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - NAGY KÁLMÁN, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
574 például volt korábban önálló lakása, de esetleg a saját gondatlanságából adódóan lakásmaffiatevékenység áldozata lett - a bérlakás juttatásának lehetőségéből kizárná. Erre korábban voltak példá k. A javaslat eljárási szabályok meghatározásával ad segítséget az önkormányzatoknak lakáscseréhez történő előzetes bérbeadói hozzájárulás megadása tekintetében, a fiktív lakáscserék megakadályozását szolgálja, hogy a bérbeadó a törvényben megjelölt dokume ntumok benyújtását kérheti a cserepartnertől, és az ezek alapján, illetve a helyszínelés során felmerülő kétség esetén a hozzájárulást megtagadhatja. (19.40) Képviselőtársaimmal szükségesnek tartjuk módosító javaslat benyújtását, a törvényben az ö nkormányzatnak nyújtott lehetőséget kötelezettségként szabályozni, ugyanis ezzel megakadályozható a családok utcára kerülése. Összegzésképpen elmondható, hogy mindezek együttesen eredményezik nemcsak az úgynevezett lakásmaffiatevékenység visszaszorítását, hanem a jogviták megelőzését, illetve a viták gyors és rugalmas rendezését. Tisztelt Ház! Mindezen körülményeket figyelembe véve a bizottsági többség a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta és elfogadásra javasolja a tisztelt Országgyűlés nek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy az önkormányzati bizottság kíváne előadót állítani. (Nincs jelentkező.) Nem. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Nagy Kálmán képviselő úrnak. NAGY KÁLMÁN , az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló törvény módosítá sának előterjesztését, a T/17336. számú törvényjavaslatot szeptember 13án tárgyalta az önkormányzati bizottság. A bizottsági ülésen ellenzéki képviselőktől elhangzott, hogy a munkaterv közepes méretű módosítást jelez a törvénytervezettel kapcsolatban, ez azonban nem közepes méretűnek tekinthető. Véleményünk szerint ugyanis nem a módosítandó paragrafusok száma, hanem azoknak a törvényen belüli súlya a lényeges szempont egy törvény módosításánál. Ennek megfelelően egy jelentős szabályozással állunk szemben, amely érinti az önkormányzatok vagyongazdálkodását, a társasházakról szóló törvényt, a helyiséggazdálkodás összetett problémáit, a polgárok lakásviszonyainak érdekkörét. Ezen túl a módosított paragrafusok száma sem csekély. Ennek megfelelően úgy gondolom, hogy egy ilyen nagyságrendű és jelentős törvénymódosítás tárgyalásakor szükség lenne arra, hogy a képviselőknek megfelelő idő álljon rendelkezésre a téma alapos tanulmányozására, hiszen kéthárom nap alatt a szakmai kérdések konzultálása lehetetlen. Az utó bbi időszak törvényalkotására jellemző kapkodás, figyelmetlenség mutatkozik meg az előterjesztésben. A 71/2004. számú országgyűlési határozatot az Országgyűlés teljes egyetértésben fogadta el 2004. június 22én, amit egy évvel később, a 2005. május 30ai z árószavazáson a törvényalkotásban szokatlan módon a kormánytöbbség új országgyűlési határozattal hatályon kívül helyezett. Ehhez képest a 2005 szeptemberében benyújtott törvényjavaslat a hatályon kívül helyezett országgyűlési határozatra hivatkozik. A törv ényjavaslat általános indokolásában hivatkozik még a 2184/2004. számú kormányrendelet 26/c. pontjára, amit viszont az 1068/2005. számú kormányrendelet helyezett hatályon kívül ez év június 30án. Felmerül a kérdés, hogy ha egy törvénytervezet egy 353 igen szavazattal elfogadott, majd 188 szavazattal hatályon kívül helyezett országgyűlési határozatra és egy hatályon kívül helyezett kormányrendeletre hivatkozik, azt mennyire lehet komolyan venni.
