Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 26 (248. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
571 A javaslat a bírósági végrehajtási törvény módosításával egy fontos, régóta húzódó problémára is megoldást ad. Megteremti ugyanis a lehetőségét annak, hogy a határozott idejű l akásbérleteknél, ha a bérlő önként nem költözik ki, a bérbeadó gyors és eredményes jogvédelmet kapjon, mert az ilyen esetekben már nem kell pereskedni. A javaslat szerint ezt a rendelkezést az önkormányzati, az állami és a magántulajdonú lakásbérleteknél e gyaránt alkalmazni lehet, de ez nem járhat együtt a szociálisan rászoruló családokkal kapcsolatos, a törvénymódosítási javaslattal megerősített önkormányzati feladatok elmulasztásával. A most említett lehetőség szorosan kapcsolódik a magántulajdonú lakások bérbeadására ez év január 1jétől bevezetett adókedvezményhez, a magánszemélyek bérbeadásban való érdekeltté tételéhez is, ami fontos lépés a kormány lakáspolitikájának a több típusú, a magánszférát bevonó lakásbérleti rendszer kialakítására vonatkozó cél jai megvalósításában. Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítási javaslat elfogadásával lehetővé válik, hogy tulajdoni formától függetlenül minden bérlő és bérbeadó számára jogok és kötelezettségek előzetesen és biztonsággal kiszámíthatóvá váljanak, tovább á hogy a még most is a legnagyobb lakásállománnyal rendelkező önkormányzati lakásgazdálkodás valóban eredményes legyen, illetve a magánlakások bérbeadása is legális keretek között fellendüljön. Mindezek együttesen eredményezik nemcsak az úgynevezett lakásm affiatevékenység visszaszorítását, hanem a jogviták megelőzését, illetve a viták gyors és rugalmas rendezését. Kérem ezért, hogy a törvénymódosítási javaslatot vitassák meg, és fogadják el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypá rti padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most a bizottsági álláspontok és az alkotmányügyi, valamint az önkormányzati bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretb en. Megadom a szót Devánszkiné Molnár Katalinnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának. A képviselő asszonyt illeti a szó. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az alkotm ány- és igazságügyi bizottság szeptember 19én, hétfőn tárgyalta meg az új, lakástörvényt módosító szabályokat tartalmazó előterjesztést. A többségi véleményünk megegyezett az előterjesztő véleményével, miszerint olyan szabályokat tartalmaz ez a törvénymód osítási javaslat, amelyek elsősorban az úgynevezett lakásmaffiatevékenység visszaszorítására irányulnak. Azzal is egyetértettünk viszont, hogy a törvényjavaslat nagy része olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek az 1993. évi LXXVIII. törvény hatálybalépését k övetően, tehát 1994. január 1jét követően felgyülemlettek a gyakorlatban, elsősorban az önkormányzati bérlakások üzemeltetése, bérbeadása, kezelése kapcsán. Feltétlenül szeretném elmondani, hogy ez a törvényjavaslat - és ez a bizottsági álláspontban is me gerősödött - azt szolgálja, hogy mind a bérlő, mind a bérbeadó nagyobb biztonságban érezze magát, kiszámíthatóbbak legyenek a viszonyok. Az is elhangzott a bizottság ülésén, hogy a '93as előkészítő munkában nemcsak képviselőtársaim, hanem például én is mi nt a háttércsapat egyik tagja részt vettünk, és számos ügyben azt láttuk, hogy a kompromisszumok már úgy jöttek létre, hogy bizonybizony előbbutóbb módosításra szorultak. (19.30) A törvényjavaslatot, akármilyen gyorsan is kellett végigvitatnunk, hiszen n emrégen került elénk, nagyon helyes, hogy minél előbb megalkotjuk és hatályba léptetjük. Fontos része a törvényjavaslatnak, hogy a jogbiztonságot szolgálja, azt, hogy ne csak a bérlő, de a tulajdonos is
