Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 26 (248. szám) - Dr. Csapody Miklós (MDF) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Mikor indul a Budapest-Marosvásárhely Malév járat?” címmel - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
541 úr válaszol. (Dr. Csapody Miklós: Igen.) A képviselő úr elfogadja a válaszadó személyét. Megadom a szót. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm, elnök úr, elfogadom az államt itkár urat. Tisztelt Államtitkár Úr! Lesze vagy sem privatizáció, a magyar nemzeti légitársaságnak akár így, akár magánosítás, akár másfajta tőkebevonás útján, de mindenképpen működnie, sőt fejlődnie kell. És ezt a fejlődést természetesen nemcsak a beruhá zásokkal, anyagi beruházásokkal kell biztosítani, hanem a járatok számának, a desztinációk sokféleségének a bővítésével is. Ez a bővülés akkor igazán eredményes és gazdaságos, ha a Malévvel nem csupán egzotikus helyekre lehet eljutni, hanem például a szoms zédba is. Például Erdélybe. Létezik ugyan Budapest és Kolozsvár között egy nem túlzottan olcsó román légi járat, aki azonban ismeri a Kolozsvárról a Székelyföldre vezető utak minőségét, tudja, hogy ez nem segítség. Szükség van tehát egy BudapestMarosvásár hely közötti járatra is, ennek gazdaságosságát tudomásom szerint a Malév már vizsgálja. A marosvásárhelyi, pontosabban a Vásárhelyhez közeli nyárádtői repülőtér nem valami füves leszállópálya, hanem komoly nemzetközi repülőtér. Az utakról az előbb azért be széltem, mert sajnos ma az a helyzet, hogy az északerdélyi, a Bechtelféle autópálya, úgy tűnik, nem épül meg az RMDSZ ilyen irányú szándékai ellenére sem. (16.40) Ha nincs autópálya, akkor a térségbe - esetünkben a Székelyfö ldre - nem megy be a tőke. Ha nincs gazdasági fellendülés, akkor pedig mi itt a Magyar Országgyűlésben hiába beszélünk az erdélyi magyarság boldogulásáról a szülőföldön. Vagyis, ha nincs autópálya, akkor legalább egy magyar légi járatra szükség van. Így fü gg össze tőke, gazdasági fejlődés és Magyarország nemzetpolitikai érdeke. És ha mindez igaz, akkor igaz az is, hogy a BudapestMarosvásárhely közötti Malévjárat gazdaságos lehet, hiszen az a hazai vállalkozó, aki nem ül be az autójába, hogy a maga számára , a saját tőkebefektetéséhez a terepet földerítse, elmehet a Malévval be a Székelyföldre. Ez tehát az első lépés. Kérdezem ezért államtitkár urat - és persze várom pozitív válaszát , hogy mikor indul meg a Marosvásárhely és Budapest közötti magyar légi kö zlekedés. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kérdésre Dióssy Gábor államtitkár úr válaszol. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, tulajdonképpen ebből a szempontból, amit ön fölvetett, mindegy, hogy a Malév privatizált légitársaság, vagy nem privatizált légitársaság, tehát abból a szempontból, hogy milyen desztinációkat, milye n célállomásokat választ ki a járatai számára. Én gondolom, hogy képviselő úr előtt is köztudott, de szeretném azért itt is az érdeklődők, talán a nézők előtt is tisztázni azt, hogy a Malév felett a tulajdonosi jogokat az Állami Privatizációs és Vagyonkeze lő Rt. gyakorolja, a szakmai felügyeletet pedig tárcánk, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Ez azonban csak azt jelenti, hogy tulajdonosi jogok és szakmai felügyelet van ennél a két tárcánál. Az, hogy milyen üzletpolitikai döntéseket hoz meg egy légi társaság, akár a Malév is, hogy milyen célállomásokat, milyen desztinációkat határoz el egyes járatai számára, teljes egészében a társaság üzletpolitikai döntésén múlik. Ebbe nem szól bele sem a tulajdonos, és nem szól bele a szakmai felügyeletet gyakorló minisztérium sem. Azt gondolom, hogy nem is lenne értelme, és ez egy visszalépés lenne az elmúlt rendszerhez vagy rendszerekhez, ha mi próbálnánk felülről diktálni azt, hogy a Malév hova indítson járatot, és hova nem.
