Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - Az egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
5160 Ha Magyarországon valaki méltó arra, hogy egy közegészségügyi, egy szakmai program nevét viselje, akkor az mi ndenképpen Johan Béla. Nagyon sajnálom, hogy ilyen dolgokkal terheljük saját magunkat. Nagyon sajnálom, hogy - nem akarok erősen fogalmazni - időnként provokációk születnek. Nagyon kérem az előterjesztőket, hogy gondolják végig, érdemese utólag átírni a t örténelmet, érdemese egy ember emlékét - annak az embernek az emlékét, akinek századik születésnapján az akadémiai tagságát is helyreállították - besározni. Mindazok, akik annak idején így döntöttek, ezek szerint egy antiszemita, elvetemült emberről döntö ttek. Nagyon furcsa, hogy ez eddig nagyon sok döntéshozónak nem szúrt szemet, és nem vette észre. Nagyon szépen kérem, hogy megfelelő tisztelettel adózzunk Johan Béla nagysága előtt, s nemcsak szakmai, hanem emberi nagysága előtt és hagyjuk békén őt. Nagyo n jó elnevezés ez a népegészségügyi programra. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki részt venni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Gusztos Péter képviselő urat, hogy kívá ne válaszolni az elhangzottakra. (Gusztos Péter: Igen.) Megadom a szót a képviselő úrnak. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen. A körülményekre tekintettel nagyon röviden szeretnék a rövid vitában elhangzottakra reagálni. Azt hiszem, az előterjesztők ne vében is mondhatom, egyetértünk azzal, hogy nem lehet kettéválasztani egy ember különböző tevékenységei szerint az ő életét. Többek között azért nyújtottuk be ezt az országgyűlési határozati javaslatot, mert úgy gondoljuk, hogy ha egy mégoly nagy szaktekin téllyel bíró, szakmai és tudományos tevékenységet kifejtő emberről is van szó, de ha adta a nevét a történelem vállalhatatlan folyamataihoz, akkor nem lehet egy modern demokratikus köztársaságban névadója egy országos, nemzeti konszenzuson nyugvó programna k. A történelem meghamisításáról és a provokációról azt szeretném elmondani, azon kellene inkább elgondolkodni, hogy hogyan kerülhetett egy - a legfinomabb kifejezéssel élve is - téves önéletrajz a magyar országgyűlési képviselők elé, amely alapján a magya r parlament képviselői egyhangúlag szavazták meg ezt a nemzeti közegészségügyi programot. Képviselő úr megismétli azt az állítást, ami a parlamentnek benyújtott életrajzban is szerepel, és amiről - mint azt az előterjesztésben is elmondtam - a Tudományos A kadémia történészei azt mondják, hogy nem állja meg a helyét. Márpedig az az állítás, miszerint Johan Bélát 1944ben a német megszállás után állásától megfosztották, majd internálták, nem felel meg a valóságnak. Márpedig ez szerepelt a parlament elé benyúj tott önéletrajzban (Dr. Csáky András: Nem ezt mondtam) , képviselő úr valóban nem ezt mondta, ebben igaza van, viszont azt mondta, hogy benyújtotta a lemondását. Azt is mondta a képviselő úr, hogy senki semmilyen dokumentumot nem terjesztett elő azon a bizo nyos nyári kerekasztalbeszélgetésen, mini konferencián. Én azt tudom, hogy olyan dokumentumot senki nem terjesztett elő, amely azt bizonyítaná, hogy Johan Béla benyújtotta a lemondását. Egyes történészek azt állítják, hogy ez szóban megtörténhetett, de ho gy ez írásban megtörtént volna, azt senki nem állítja a szakmából. Ezzel azt a kérdést, hogy provokációe ez a javaslat vagy sem, le is zárhatjuk. Nagyon határozottan szeretném valamennyi előterjesztő nevében leszögezni, hogy nem arra az állításra alapozzu k ezt a benyújtott országgyűlési határozati javaslatot, hogy Johan Bélát megrögzött, notórius antiszemita embernek tartanánk. Senki nem állított ilyet. Arról beszélünk, hogy 1939ben,
