Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - Az egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
5158 elfogadott ténynek a felülírása. A programról szóló szavazáskor azonban - ahogy azt a Tudományos Akadémia történész munkatársai is megállapították - a parlamenti képviselők elé egy olyan életrajz került, amely szerint “Johan Bélát 1944ben a német megszállás után állásától megfosztották, majd internálták”. A Tudományos Akadémia több hónapig tartó kutatómunkája során körvonalazódott, hogy - mint az várható volt - Johan Béla politikai tevékenységének két, egymással összefüggő kr itikus területe van: az egyik az 1930as évek végén különböző diszkriminatív intézkedések végrehajtásában játszott szerepe, a másik pedig az 1944es tevékenysége. Ennek a kutatómunkának a során kiderült, hogy Johan Béla munkája során konzekvensen végrehajt otta a ’39. évi IV. törvénycikk, az úgynevezett második zsidótörvény előírásait a magyar egészségügyben és orvostársadalomban. Ez önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy elgondolkodjunk, viselhetie a XXI. század elején egy országos közegészségügyi program , egy parlamenti, nemzetitársadalmi konszenzussal elfogadott közegészségügyi program az ő nevét. Ezen felül 1940ben a német Sasrend Csillagos Érdemkeresztjével is kitüntették. Johan Béla Magyarország német megszállása, ’44. március 19e után is hivatalá ban maradt, nem mondott le, s ezzel látensen szolidaritást vállalt főnökével és kollégáival, sőt továbbra is közreműködött az egyre szaporodó zsidóellenes jogszabályok végrehajtásában. Nevéhez - és ezt nem én mondom, nem az előterjesztők mondják, hanem a T udományos Akadémia legújabb kori történeti intézetében dolgozó kutatók állapították meg több helyütt - nem fűződik komoly humanitárius gesztus vagy embermentő cselekedet. Johan Béla egyéni motivációit természetesen lehet boncolgatni, magyarázni, de önmagáb an az a tény, hogy 1939 és ’44 között számos diszkriminatív intézkedés, illetve diszkriminatív intézkedés végrehajtása fűződik a nevéhez, az előterjesztők véleménye szerint alkalmatlanná teszi ezt az egyébként szakmai szempontból méltán megbecsülésre számo t tartó nevet arra, hogy a mai demokratikus Magyarországon egy országos program, egy nemzeti program névadója legyen. Szükségesnek tartjuk, hogy a tudós emlékét ápolja a szakmai utókor, azonban álláspontunk szerint egy nemzeti közegészségügyi program, amel yet a parlament konszenzussal fogad el, és amely egy alapvető egészségügyi, szakmai, politikai dokumentum a magyar jogalkotásban, nem viselheti az ő nevét. Szeretném elmondani az előterjesztés végén, hogy tavasszal tárgyalta előterjesztésünket nagyonnagyo n heves vita során a parlament egészségügyi bizottsága, ahol a jelen lévő kormánypárti képviselők - egészen pontosan a szocialista frakció jelen lévő kormánypárti képviselői is - megosztottnak bizonyultak ebben a kérdésben, és ott akkor az általános vitára való alkalmasságról való döntést emlékezetem szerint egyhangú szavazással elnapolta a bizottság azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémián rendezzen a bizottság és a Tudományos Akadémia egy közös minikonferenciát, ahol meg tudja tárgyalni ezt a kérdést. A nyár folyamán sor is került erre a miniatűr konferenciára, ahol mindaz, amit az előterjesztésben én az imént elmondtam, igazolást nyert a Magyar Tudományos Akadémia történészei által; ezek után a magyar parlament egészségügyi bizottsága idén ősszel újra na pirendre vette ezt a kérdést, és általános vitára alkalmasnak tartotta ezt az előterjesztést. Végezetül újra szeretném leszögezni azt, hogy az előterjesztők egyikének sem, az előterjesztést támogató képviselőknek és parlamenten kívüli szereplőknek, történé szeknek, újságíróknak, civil embereknek, civil szervezeteknek, senkinek nem célja Johan Béla nevének szakmai szempontú megkérdőjelezése. Előterjesztésünk arról szól, hogy egy ember, aki bármilyen formában közösséget tudott vállalni a ’3944 közötti diszkri minatív intézkedésekkel, adhatjae a modern, demokratikus Magyarországon egy nemzeti konszenzuson nyugvó közegészségügyi programnak a nevét, lehete a névadója. A mi meggyőződésünk az, hogy nem, ezért nyújtottuk be a parlamentnek ezt az előterjesztést. Kös zönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :
