Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ENDRE SÁNDOR (Fidesz):
5153 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is arról szeretnék beszélni, hogy az a 63,8 milliárd forint előirányzat, ami itt bekerült a címzett és céltámog atásokra, mindössze 45 millió forinttal több a 2005. évihez képest. Azt gondolom, ebben az ügyben lehetett volna előbbre lépni, és ezt az összeget a költségvetés megalkotásakor megemelni. Ugyanis amiről itt már többen szóltak, ebből sok minden következik, de az egyik számomra tanulságos ügy az, hogy az induló új beruházások aránya folyamatosan csökken, méghozzá drasztikusan, tendenciaszerűen. Míg 2004ben ez 16,8 százalék volt, 2005ben már csak 10,2 százalék, a mostani törvénytervezet szerint pedig 2006ba n 9,8 százalék lesz. Azt gondolom, az egyébként is komoly financiális gondokkal küzdő önkormányzatok számára az itt beszűkülő tér, az itt beszűkülő lehetőségek is egyféleképpen korlátot jelentenek majd. A második dolog, amiről beszélni szeretnék, az, hogy ezt az előterjesztést a szakminisztériumok és a regionális fejlesztési tanácsok javaslatainak figyelembevételével kellett a miniszter úrnak az Országgyűlés asztalára tennie. Tetten érhetőek ennek a döntési előkészítési folyamatnak a hibái ebben az ügyben. Itt már szó esett arról is - ebbe a vitába nem akarok most beleszállni, bár nagyon tanulságos volt , hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok hogyan kerültek hátrányba a kormánypártiakkal szemben. Én inkább egy szakmai dolog kiesését, elsikkadását szeret ném az önök figyelmébe ajánlani, ez pedig a vízügy, a vízgazdálkodás területén érhető tetten. A kezemben van az a szórólap, amit a 2002es választási kampányban dobtak a ládámba. Ezen A szocialista kormány vállalásai 20022006ra címet viselő szórólapon a következő olvasható: “A választási ciklusban befejezzük a Tisza és mellékfolyói teljes körű árvízvédelmi rendszerének…” - azt gondolom, most erről itt nem kell beszélni, de a mondat így folytatódik: - ”…valamint a DunaTisza közi kiszáradást gátló hálózat megépítését.” Az árvízvédelmi rendszer megépülése sem készült el, de sokkal fontosabb a mi témánk szempontjából, hogy a DunaTisza köze is ígéretként szerepelt, és nem úgy tűnik, hogy ez az ügy az elmúlt időszakban megfelelő módon és helyi értékén lett vol na kezelve. Ha a törvényjavaslatot megnézzük, az előterjesztésből kiderül: a DunaTisza közén, elsősorban is BácsKiskun megyében a települési önkormányzatok saját problémameghatározása, saját rangsora, saját koncepciói szerint elsősorban a vízgazdálkodás ügye preferált, amin szeretnének változtatni. Ehhez képest talán meglepő és megdöbbentő, hogy minden ígéret ellenére, ismerve és jól tudva a DunaTisza közi homokhátság vízgazdálkodási, vízvisszatartási, vízpótlási problémáit, jórészt a megyéből szinte maj dnem minden pályázat, ami a vízgazdálkodásra vonatkozik, elutasításra került. Itt zárójelben hadd jegyezzem meg: a DunaTisza közi homokhátság az én felfogásomban nem pusztán vízügyi kérdés, nem vízgazdálkodási, nem vízpótlási ügy. A homokhátság problémája ennél sokkal bonyolultabb, és komplex megoldást igényel, amennyiben ez egy mezőgazdasági, foglalkoztatáspolitikai, szociológiai, településszerkezeti, gazdasági, turisztikai ügy. Ennek ellenére mégis jól jelzi azt, hogy a helyi települési önkormányzatok ez eket preferálják. Elutasításra került Izsák pályázata csapadékvízelvezetésre. Számomra külön fájó dolog, hogy Kiskunfélegyházán az úgynevezett haleszi térség ivóvízellátása ismételten elutasításra került. Ez már az elmúlt évben is az elutasítottak listájá n volt. Kiskunfélegyháza az én választókörzetemhez tartozó település, jól ismerem az ott élő emberek problémáit, és tudom, hogy elementáris igény, hogy számukra is jó minőségű ivóvíz jusson, ugyanúgy, ahogyan más polgártársainknak Magyarországon ez megadat ik, ha szerencsésebb módon nagyvárosba vagy a fővárosba születnek. Ugyanígy elutasításra került a mélykúti szennyvízcsatornázási és szennyvíztisztítási program, elutasításra került Sükösd és Érsekcsanád közös szennyvízműberuházása, de nem támogatja a kor mány Szabadszállás szennyvízelvezetőprogramját sem. Elutasította az előterjesztő Szalkszentmárton felszíni vízelvezetését, elutasításra került Uszód, Géderlak, Dunaszentbenedek szennyvízcsatornázási és szennyvízelvezetési pályázata. Ezeket figyelembe vé ve érdemes lenne végiggondolni azt, hogy a regionális fejlesztési tanácsokban milyen koncepció alapján történik meg a pályázatok minősítése, valóban felfedezhetőe
