Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MESTER LÁSZLÓ, az önkormányzati bizottság előadója:
5135 az V. kerületi polgármester vagy az V. kerületi önk ormányzat beruházási szükségletét három és félszeres módon az V. kerület javára billentette el, a felújítási szükségletet több mint kétszeres módon az V. kerület javára billentette. Ha most más mutatókat nem néznék, ez azt jelenti, hogy hasonló adottságú, hasonló problémákkal küzdő kerületek között rendkívül nagy aránytalanságok alakulhattak ki. Nem voltak reális számítások arra vonatkozóan, hogy a főváros az általa közölt adatoknak milyen fedezetét adja, mennyi a reális kiadási szintje a BKVnak - nincs mi vel összehasonlítani, mert BKV csak egy van - vagy a fővárosi fenntartású színházaknak. A problémákat még akkor hosszan lehetett volna sorolni, soroltuk is, és remélem, talán most már nem kell hosszan sorolni. Akkor elmondtuk, ezt a rendszert nem lehet meg javítani, ezt a mellényt újra kell gombolni, úgy, hogy megfeleljen a normatív gazdálkodási eljárásoknak és a jogállami garanciáknak. Most erről az újragombolásról van szó. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Fővárosi Önkormányzat, a főjegyző által előkészített tervezet, amelyet a kerületi polgármesterek és a főpolgármester egyeztetésével a kerületek túlnyomó többsége a támogatásában részesített, ezt követően négypárti egyeztetésen a parlamenti frakciók között is megmérettetett. A Fidesz és a Magyar Demokrata Fór um támogatta, ezért vállalta is, hogy a parlament plenáris ülésén az általános vita lezárásáig nem nyújt be módosító javaslatot, éppen azért, hogy lehetővé tegyük a törvény ez évi elfogadását. Ez a törvénymódosítás feleslegessé teszi azt, hogy évente kétsz er méltatlan vitákat folytassunk egyeztetések címén, és ezeket a meg nem válaszolható kérdéseket újra és újra feltegyük egymásnak, ahogyan ezt már polgármester kollégáim az előbbiekben elmondták. Viszont van néhány pozitív eleme, amit azért szeretnék rövid en összefoglalni. A kerületek és a főváros közötti megosztási arányt, az 52, illetve 48 százalékos arányt meghatározza, a források döntő részét valóban az állami alapfeladatok kiadási szükségleteinek finanszírozására fordítja, a maradék összeg felosztására két teljesen objektív mutatót használ a terület nagysága és népességszáma szerint, merthogy ezzel a szükséges ráfordítások valamilyen korrelációt mutatnak. Ahogyan már említettem, nagy erénye, hogy nincs évközi korrekció, és ugyancsak kiszámíthatóvá, a ga zdálkodás szempontjából stabillá teszi az elgondolásokat az, hogy csillapítást alkalmaz, amely felfelé pozitív összegként 10 százalékig, lefelé negatív összegként, elvonásként maximum 5 százalékig érintheti a kerületek gazdálkodását. Mindezek alapján, össz egezve a bevezetőben megelőlegezetteket is, a FideszMagyar Polgári Szövetség frakciója részéről támogatjuk a törvénymódosítást, és remélem, hogy 2006tól valóban új fejezet kezdődik a fővárosi forrásmegosztás vitájában. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Mester László képviselő úré a szó, ha kíván szólni. (Dr. Mester László jelzi, hogy nem kíván szólni.) Az írásban előre jelentkezett képviselők között a következő Mester László képviselő úr. Kíván szólni? (Dr. Mester László: Nem.) Tóth Józs ef képviselő úr nincs a teremben. Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Most ismét meg kell kérdeznem Mester László képviselő urat, a bizottság előadóját, hogy válaszolni kíváne az elhangzottakra. Öné a szó. DR. MESTER LÁSZLÓ , az önko rmányzati bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! 2003 decemberében is itt ültünk, akkor sem voltunk sokkal többen, amit a képviselőtársam is felidézett. Sokszor egymással is vitatkozva próbáltunk a saját tapasztalataink alapján is se gíteni abban, hogy valóban a kerületek érdekét figyelembe vevő forrásmegosztás szülessen. Egyetértve azzal, amit tapasztalatként képviselőtársam elmondott, ez akkor nem sikerült.
