Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - A polgárőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
5120 közösségi munkájuk értékét. Egy másik, hasonlóan 50 fős szervezet, amelyik gyakran vesz részt sportesemé nyek rendjének biztosításában, ennek az összegnek a közel tízszeresében, 55 millió forintban állapította meg a szervezet eszmei munkateljesítményét, mert számításuk alapjául a rendőri védelem sporteseményeknél szokásos 2004. évi órabérét tekintették, vagyi s 3750 forintot. Van olyan szervezet, amely a polgárőrség járőrözését követő bűnözéscsökkentés megmentett értékét tekinti munkája gyümölcsének, ami már egy 50 fős szervezet esetében is évente akár több száz millió forint lehet. Ha ezeknek a szervezeteknek a teljesítményértékét országos mértékben is érvényesnek tekintenénk, akkor a legszerényebb becslés szerint is évi 9 milliárd forint értékű társadalmi munkát teljesítenek a polgárőrök, ha a rendőri védelem órabérét vesszük alapul, akkor pedig 80 milliárd fo rint körüli a munkájuk értéke. Ha a megmentett értéket tekintjük viszonyítási alapnak, akkor nem túlzás azt állítani, hogy a társadalom számára évente 250300 milliárd forint értékű haszon jön létre a polgárőrök munkája révén. Óvni kell ezt a teljesítményt , állami szinten is meg kell becsülni a polgárőrök munkáját, és ezért is van szükség a polgárőrökről szóló törvényre. Ha nem forintban, hanem a tettenérések eredményében mérjük a polgárőrök munkáját, akkor is impozáns a kép. A polgárőrök országosan megköze lítőleg 11 ezer bűncselekményt érnek tetten, főleg közterületen. Ennek 3 százaléka rablás, 20 százaléka betöréses lopás, 17 százaléka terménylopás, 30 százaléka gépkocsifeltörés és lopás, 15 százaléka testi sértéssel párosuló garázdaság, 10 százaléka pedi g kábítószerrel kapcsolatos visszaélés, 5 százaléka egyéb vagyon elleni bűncselekmény. A polgárőrök évente 1000 darab ellopott gépkocsit találnak meg, azaz a mai napon is esélyesek 23 eltulajdonított gépjármű felderítésére. Azokon a településeken - és ez elhangzott több ízben , ahol polgárőrség működik, a bűncselekmények száma 1525 százalékkal csökkent a polgárőrök működése előtti időszakhoz mérten. A polgárőrség fejlődése példátlanul gyors volt ahhoz mérten, hogy 14 esztendővel ezelőtt még alig ismerték ezeket az önkéntes áldozatvállaláson alapuló civil védelmi szervezeteket. Eddig szinte minden évben közel száz szervezet alakult, s évente 34 ezer fővel nő a polgárőrök száma. Mi idézte elő ezt a gyors fejlődést? Részben a rendvédelem magyar szerkezete, struktúrája okozta, részben pedig a közbiztonság romlása. A rendvédelem magyar struktúrájában a rendőrség központilag szervezett, s ez helyes döntés volt. Katasztrófahelyzet esetén azonban nincs szervezett szerepe sem a helyi rendőrségnek - mert nincs hely i rendőrség Magyarországon , sem a leépült honvédségnek, sem az olyan félkatonai, félig civil szervezeteknek, mint a sok országban működő nemzetőrség. Azért olyan nagy mértékű nálunk a polgárőrök szerepe más országokhoz viszonyítva, mert ők töltik be azt az űrt a közösségi biztonságpolitika területén, amit más országokban a helyi rendőrök vagy a nemzeti gárda tölt be. Pótolhatatlan tehát a polgárőrök szerepe, mert egyelőre ők végeznek el önerőből olyan feladatokat, amelyeket egy korszerű államnak a költség vetésből kellene fedeznie. A hiányzó biztonsági űrt érzékelik a települési önkormányzatok is. Amellett, hogy önkormányzati segítséget, helyiséget, gépjárműveket adnak a rendőrségnek, rezsidíjakat is fizetnek, évről évre felvetik az önkormányzati rendőrség felállításának lehetőségét. A magyar történelem már bizonyította, hogy a megyei irányítás alatt működő megyei pandúrok annak idején sohasem tudták olyan jól ellátni a feladataikat, mint a központi irányítás alatt álló csendőrség; egyszerűen szervezetszocio lógiai okok miatt, helyi hatalmi érdekek összefonódása miatt. Tehát hibás döntés lenne felújítani a helyi rendőrség már megbukott gyakorlatát. Pótlandó a helyi rendőrséget, több önkormányzat helyi őrzővédőket alkalmaz, mint például a főváros IX. kerülete felállította az úgynevezett kerületőröket. Nyilván ez az erőfeszítés is azt tükrözi, hogy pótolni kell a közbiztonság lyukas hálóin a réseket. Csupán ez az egyetlen önkormányzat - a IX. kerület - annyit költ kerületőrségre, mint a központi költségvetés nég y hónap alatt az ország összes polgárőrére. Amennyiben három budapesti kerület felállítaná a kerületőrséget, akkor ez
