Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - A polgárőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH GYULA (MSZP):
5118 egyrészt nagyon helyes, hogy az önkormányzatok támogatják a po lgárőr- egyesületeket, szervezeteket, de úgy gondolom, a központi költségvetésben is nagyobb pénzt, nagyobb szerepet lehetne ebben a kérdésben vállalni. Ugyancsak itt hangzott el, ezen a rendezvényen az a kérés a polgárőrök részéről, hogy az eszközátadást törvényi szinten kellene szabályozni, hogy ne valamelyik országos hatáskörű szerv vezetőjének jó- vagy közepes, vagy rosszindulatától legyen függővé téve az, hogy eszközöket adnak át, azokat az eszközöket, amelyeket a rendőrség, határőrség vagy más rendvéd elmi állami szervezet nem használ, a polgárőrségnek, akik ezeket még fel tudják használni, hanem normatív módon legyen ez szabályozva. Úgy gondolom, ennek egyébként nem lehet akadálya, hiszen ez többletforrást nem igényel, ez egy jó szándékot, egy törvénya lkotói szándékot igényel, amit fontosnak tartok magam is. Tisztelt Országgyűlés! Összegezve a FideszMagyar Polgári Szövetség véleményét, úgy gondolom, fontos, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés, azokkal az észrevételekkel és kiegészíté sekkel, amelyek már eddig elhangzottak, és amelyek nyilván még el fognak hangzani az utánam szóló képviselőtársaim részéről. Hiszen, még egyszer mondom, a polgárőrség az elmúlt 15 évben tekintélyt vívott ki magának, olyan tekintélyt vívott ki magának, amel y alapján megalapozott az a kérés, hogy a polgárőrség tevékenységét a magyar parlamentben törvény szabályozza. Ezért is és a polgárőrség tevékenysége alapján a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Kösz önöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Tóth Gyula képviselő úrnak, MSZP. TÓTH GYULA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mondanivalómat egy közel sem teljes képet felmutató felsorolással kezdem. A téli nagy havazások idején segítettük a rendőrséget a forgalomirányításban, felügyeltünk a tömegeket mozgató Pálnapi vigasságokon, részt vettünk a kertvárosi virágvásár zavartalan lebonyolításában, biztosítottuk az új dombóvári szü reti fesztivált, mindenszentek és halottak napján ügyeltünk a köztemetők rendjére, Gunaras gyógyfürdő területén több éve folyamatos járőrőzést tartunk, nyugdíjkifizetések idején a posta megbízásából postáskíséretet végzünk, a vízművel történt megállapodás alapján a városi ivóvízkutak biztonságára ügyelünk, augusztus 1je óta folyamatosan biztosítjuk a megsüllyedt és emiatt üres Árpád utcai társasházi lakásokat. És még sorolhatnám mindazokat a feladatokat, amelyekben 1992 óta részt vállalnak választókerülete mben a dombóvári polgárőrség önvédelmi egyesület tagjai; és mindezeket, tisztelt képviselőtársaim, a lakosság megbízásából és bizalmából. Tudván persze azt is, hogy míg a lakosság érdekvédelmét szolgáló hatóságok akkor is működőképesek, ha hiá nyzik az általuk végzett jogérvényesítés helyességébe vetett társadalmi bizalom, addig a polgárőrség a jogérvényesítéshez nem a kényszeríthetőségen, hanem a bizalmon keresztül jut el, és a lakosság bizalma nélkül bizony nem is működhet. A polgárőrség kieme lt célja az elmondottakon túl egyrészről a rendőrség, a települési önkormányzatok, állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, másrészt az állampolgárok és azok szerveződései közötti együttműködés előmozdítása. A polgárőrség hagyományosan részt vesz a katas ztrófavédelemben, munkája főként a szervezésben és az elsődleges intézkedések gyors megtételében, az emberi életek, anyagi javak biztosításában és mentésében lehet jelentős addig, amíg az erre szakosodott szervezetek a munka irányítását és végrehajtását át veszik. A polgárőrség vagyonvédelmi szerepe elemi csapás esetén gyors és hatékony mozgósíthatóságuk okán is hagyományosnak tekinthető, és szemben a rendőrségi vagy katasztrófavédelmi hatósági tevékenységgel, nem hatósági, hanem bizalmi alapon történik. Jog gal merül fel a kérdés, mi lehet sikerük, elfogadottságuk alapja. Erre a legpontosabb választ a törvényjavaslat általános indoklásában
