Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - A polgárőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
5112 Köszöntöm Markos György urat, az Országos Polgárőr Szövetség elnökhelyettesét. Tisztelt Képviselőtársaim! Most megadom a szót Juhász Gábor államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! És azt kell mondanom, hogy kedves polgárőrök, mint ebben a konkr ét helyzetben, akik itt a helyszínen is figyelemmel kísérik a munkánkat, és azok a kedves polgárőrök is, akik adott estben akár a mostani, fél négy körüli időpontban, akár ettől valamivel később vigyáznak a kocsijainkra, a közterületeink rendjére vagy adot t esetben az álmunkra. A polgárőrségnek hazánkban tizenöt éves múltja van, hiszen civil kezdeményezésként a rendszerváltást követően, 1990ben jöttek létre az első polgárőrcsoportok a megnövekedett bűnözésre született egyfajta társadalmi válaszként, mondha tnám, önvédelmi reflexként. A polgárőrségek létrehozásának és működtetésének célja a közösségi biztonság és a biztonságérzet erősítése. Ez egyrészt aktív bűnmegelőzést jelent, és a polgárőrök munkája ezen a ponton kapcsolódik a rendőrség tevékenységéhez, m ásrészt többet jelent ennél, hiszen a közösségek biztonságérzetét olyan dolgok is befolyásolják, mint a környezet állapota, a szabad és akadálytalan közlekedés, az orvosi ellátás gyorsasága, katasztrófahelyzetben a segítség megérkezésének gyorsasága, és bi zony a polgárőrség ezeken a területeken is felvállal feladatokat. Expozémban ki szeretnék térni arra, hogy külön megköszönjem az idei évben azoknak a polgárőröknek a tevékenységét, akik a nagy esőzések, illetve az árvizek kapcsán kimagasló példamutatással segítették a hatóságok munkáját, és vigyáztak az állampolgárok megmaradt javaira, hogy mást ne mondjak, a pásztói, a mátraszőlősi vagy a szurdokpüspöki polgárőrökre gondolva. De meg kell emlékezzek azokról a polgárőrökről is, akik kiemelt idegenforgalmi ce ntrumokban, a Balaton térségében őrzik idegenforgalmi szezonban az ott gondtalanul nyaralók biztonságát, vagy akik Budapesten, a kerületekben teljesítenek szolgálatot, hozzájárulva ezzel egy biztonságosabb és immáron, mondhatom, Európában is az egyik legbi ztonságosabb város imázsához, a biztonságérzethez. A polgárőrség létrehozásáról szóló kezdeményezést a kormány, a Belügyminisztérium és a rendőrség is támogatta. ’92re a helyi polgárőrszervezetek előbb megyei, majd országos szövetségi rendszerbe szerveződ tek, napjainkban már 1500 településen van jelen polgárőrség. A több mint 70 ezer fős létszám azt jelzi, hogy a polgárőrség széles társadalmi bázison nyugszik. Nem is tudna másképp működni, hiszen a lakossági bizalom alapfeltétele a polgárőrség tevékenységé nek. A polgárőr nem képvisel közhatalmat, a közösség tagja, és semmivel nincsen több joga intézkedni, mint bármely más állampolgárnak. Feladatát, amelyre vállalkozott, így csak akkor tudja ellátni, ha tevékenységét és egyben az egész szervezet tevékenységé t bizalom övezi, és kérésének önként eleget tesznek. A bizalom sok esetben személyes ismeretségen alapul, hiszen a polgárőrök saját lakókörnyezetükben dolgoznak, így közel vannak a lakossághoz, közel élnek a lakossághoz. A polgárőregyesületek több lehetős éggel bírnak a közösségi rendet zavaró, a közösség rosszallását kiváltó, csekély súlyú devianciák megelőzésében; mások nyugalmának megzavarása, a szemetelés, a parkok rendjének feldúlása, a falfirkálás sikeresen megakadályozható a polgárőr jelenlétével és tekintélyével. Noha a polgárőrök a lakosság többi tagjához képest többletjogosítvánnyal nem bírnak, tevékenységük elismeréséül a büntető törvénykönyv közfeladatot ellátó személyként tartja őket nyilván, magasabb szintű büntetőjogi védelemben részesítve őke t. Nem kíván változtatni ezen a helyzeten a jelen törvényjavaslat sem. A polgárőrségről szóló törvényjavaslat a bűnmegelőzést szolgálja azzal, hogy egy, a társadalmi kezdeményezésből indult mozgalmat emel a törvényi szabályozás szintjére.
