Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DEMETER ERVIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
5105 Helyes, hogy a szigorúan titkos adatokat a minősítés meghosszabbításával is legfeljebb 80 évre le hessen titkosítani, azonban az alacsonyabb minősítési szinteken a jelenlegihez képest jelentősen megnő a titok maximális érvényességi ideje. A másfélszeres, de akár háromszoros lehetséges védelmi időtartam szükségessége még akkor is kétséges, ha a titkosít ás feltételei a mostaninál szigorúbbak lesznek. A demokratikus jogállamban fenn kell tartani az alapvető jogok és a titkosítás alapjául szolgáló államérdekek közötti egyensúlyt, ezért remélem, hogy a jogalkalmazók élni és nem visszaélni fognak a rugalmasab b szabályokkal. A törvény elfogadása esetén - törvényes jogkörömben eljárva - figyelemmel fogom kísérni az új titokszabályozás alkalmazását. Amennyiben pedig a tisztelt Országgyűlés igényli, a minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat további parlam enti szakában is készséggel állok rendelkezésre, és természetesen véleményezem az esetleges módosító indítványokat is. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Az MSZP képviselőcsoportja jelezte, hogy nem kíván vezérszónokot állítani. Megadom a szót Demeter Ervinnek, aki a Fidesz képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. (14.50) DEMETER ERVIN , a Fide sz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat a nemzeti minősített adatok kezelése területén tapasztalható, mármár nehézkesen kezelhető, sőt áldatlan állapotok szabályozását tartalmazza egy új, a nemzetközi sztenderdekhez igazodó titokvédelmi rendszerrel. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy Magyarországon pillanatnyilag a szövetségesi titkok részesülnek egy korszerű szabályozás formájában megfelelő vé delemben, ugyanakkor a nemzeti titkok intézményi védelmi rendszere finoman fogalmazva is elavult, egy 1995ös törvényben megfogalmazott szemléletet tükröz, pontosabban még annál is régebbit, hiszen maga az 1995ben elfogadott törvény egy 1987. évi 5. számú törvényerejű rendelet logikájára épült fel. Mellesleg megjegyzem, hogy az Alkotmánybíróság ezt 1994 végén hatályon kívül is helyezte. Nagy hibája a titokvédelmi rendszer e nemzeti, korszerűtlen részének, hogy nem magát az adatot védi, hanem sok esetben az adathordozót, ami abban az időben értelemszerűen főleg a papírban jelent meg. Az új titokvédelmi rendszer kiépítése - hiszen itt egy folyamatról van szó - 1999ben kezdődött a Nemzeti Biztonsági Felügyelet létrehozásával. Ez indította el ezt a négyszintű minősítési gyakorlatot. Igaz, hogy ekkor még maga az intézményrendszer, majd később a szabályozás is csak a titkok szövetségesi részére vonatkozott. 2003ban került újra a parlament asztalára a törvény, s a négyszintű titokvédelmi rendszer ekkor is csak a szövetségi titkokra vonatkozott. Mint ahogy államtitkár úr is említette, a parlamenti vitában már akkor szóba került, hogy szükséges a nemzeti titkok védelme és azok intézményrendszerének kialakítása, legalább olyan fontos, mint a szövetségesi, és egy törv ényben kellene deklarálni. Nos, ez akkor nem történt meg, de a mai napon elkezdődik ennek a vitája, és reményeink szerint ez meg is történhet. Az előterjesztett törvény megítélésünk szerint helyesen határozza meg a titokvédelem két fő alapvető célját. Az e gyik az, hogy a közérdekű adatoknak csak a lehető legszükségesebb és szűk köre legyen korlátozott, tehát nem hozzáférhető, viszont legyen meg a lehetőség arra a szűk szeletre, ami védelmet igényel, annak egy határozott, alkotmányos és erőteljes védelme, a nyilvánosság esetleges kizárása vagy a korlátozása is, abból a megfontolásból felismerve, hogy annak nyilvánosságra kerülése károkat okozhat.
