Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÓTH ANDRÁS, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója:
5101 Tisztelt K épviselőtársaim! A jogszabályi környezet megváltoztatása elengedhetetlenül együtt jár a szervezeti megoldások felülvizsgálatával is. A nemzeti minősített adatok védelmi rendszere jelenleg szervezetileg elkülönül a NATO- és az EUminősített adatok védelmi r endszerétől. Ez utóbbi felügyelete és szakirányítása a nemzeti biztonsági felügyelet megalakulásával már korábban létrejött. A hatályos jogszabályok szerint a nemzeti minősített adatok védelmének felügyeletével kapcsolatos feladatok a Belügyminisztérium, a rejtjeltevékenység felügyeletével kapcsolatos feladatok pedig az információs hivatal szervezeti keretei között működő országos rejtjelfelügyelet hatáskörébe tartoznak. A javaslat célja megteremteni annak lehetőségét, hogy a nemzeti minősített adatok és a külföldi minősített adatok védelmének felügyelete egyetlen hatóságnál, a nemzeti biztonsági felügyeletnél összpontosuljon. Ezt a célt a javaslat az e területen feladatkörrel rendelkező szerveknek a nemzeti biztonsági felügyeletbe történő integrálásával kív ánja elérni. Tisztelt Ház! A javaslat elsődleges célja a magasan minősített adatok számának radikális csökkentése s ezzel együtt védelmünk hatékonyságának növelése. Emellett a javaslat biztosítani hivatott, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos jogának korlátozására csak jogállami keretek között és az alkotmányosan indokolható esetekben és mértékben kerüljön sor. A fenti cél gyakorlati megvalósítása érdekében a jelenlegi minősítési eljárást kell ésszerűbbé tenni, amit a javaslat a káralapú minős ítési rendszer további erősítésével kíván elérni. Egy adat minősítésére ugyanis csak meghatározott védendő állami érdek közvetlen sérelme, illetve veszélyeztetése esetén van mód. A jelenlegi államtitokköri jegyzék, illetve az egyes minősítők által kiadott szolgálati titokköri jegyzék helyett a javaslat kizárólag egy jegyzéket, a törvényelőterjesztés mellékletét képező, minősíthető adatkörök jegyzékeként jeleníti meg. A közelmúltban a sajtóban kritikaként elhangzott, hogy nagy a minősíthető adatok körének s záma. Ezzel szemben tény az, hogy az új jegyzék alapján a minősíthető adatok köre mintegy 30 százalékkal csökken. Igaz, a jelenleg hatályos törvény melléklete mindössze 151 adatköri pontot tartalmaz, amely azonban kiegészül 471, a minősítők által a Magyar Közlönyben megjelentetett szolgálati titokköri ponttal. Ez összesen 622 állam, illetve szolgálati titokköri adatfajtát jelent. (14.30) A fentiekkel szemben a most beterjesztett törvény melléklete 437 minősíthető adatfajtát tartalmaz. Nem minősíthető a jöv őben például az ingatlanok különleges célra történő igénybevételének előzetes terve. Ezek jelenleg államtitokkörbe tartoznak, vagy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala és a bíróságok vezetőinek kinevezésére vonatkozó dokumentumok, vagy egy más példát említve: a Külügyminisztérium központi szervezeti egységeinél és a külképviseleteken végzett belső pénzügyigazdálkodási vagy leltárellenőrzésekkel kapcsolatos jegyzőkönyvek és adatok köre, melyek jelenleg szolgálati titokká minősíthetők. A jogbiztonság növelésének célja az, hogy a minősített adatok körének törvényben történő megjelenítése miatt az eddigi gyakorlattól eltérően kizárólag törvénymódosítással lehetséges az adatkörök pontosítása a jövőben. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Ura im! A minősítés a káralapú minősítési rendszer alapján történik. A jövőben egy nemzeti adat minősíthetőségét, illetve a minősítés szintjét nem az ügy, az adat vélelmezett fontossága, hanem alapvetően a jogosulatlan hozzáféréssel okozott tényleges vagy való színűsíthető kár fogja meghatározni. Egy példával élve: egy biztonsági rendszer adatainak illetéktelen személyhez kerülése a rendszer szükséges megváltoztatása és átalakítása miatt forintmilliókban kifejezhető kárt okozhat. A minősítőnek ezt kell szem előt t tartania. Vagyis minél nagyobb potenciális kárt okoz a Magyar Köztársaságnak egy minősített adatnak illetéktelen kezekbe történő kerülése vagy illetéktelen személy által történő megváltoztatása, annál magasabb szintű személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági követelménynek kell érvényesülnie a védelem során. A javaslat elfogadása esetén a minősített adatok biztonságának
