Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - Biztonságot „és igazságot a gyerekeknek!” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP):
5070 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Erről a hel yről is hadd köszönjem meg Áder képviselő úr iménti lovagiasságát, bár sokkal jobban örültem volna, ha a mai ülésvezetés szabályosan zajlik. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Képviselő Asszony! Sajnálom, hogy a képviselő asszony nem ismeri a Házszabályt, de még egyszer szeretném önnek jelezni, hogy a Házszabály (Török Zsolt: Macsósan! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Verd is meg!) egyszerű technikai alkalmazásával kapcsolatos levezető elnöki döntések az ülésen a képviselők részéről nem vitathatóak. Ezt az előbb már tisztáztuk. Egyébként tájékoztatásul szeretném jelezni önnek, hogy egy korábbi politikai vitanapon éppen az MSZPképviselő csoport tett javaslatot arra, hogy annak a tapasztalatai alapján a parlament illetékes bizottsága ebben a kérdésben állást foglaljon. Az önök javaslatára az illetékes bizottság által hozott állásfoglalásnak megfelelően vezeti ma mindegyik alelnök az ülést, úgyhogy kérem a képviselő asszonyt, hogy a felszólalása további részében tartsa be a Házszabályt. (Kovács Tibor: Az időt kérjük visszaállítani!) DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP) : Köszönöm szépen az elnök úr kimerítő kioktatását, és én is kérem, hogy a z időt legyen kedves visszaállítani. Természetesen máris kezdem a hozzászólásomat, amelyet azzal indítanék, hogy Sisák képviselő úr felszólított bennünket, hogy amikor visszatekintünk a múltba, akkor ne csak a ’98 és 2000 közé eső időről beszéljünk, hanem menjünk egy kicsit visszább is. Hát ezt most nagy örömmel megteszem, és egészen 1994ig egy mondat erejéig visszamegyek. Tekintettel arra, hogy az a bizonyos csapi program, amelyet itt Pokorni képviselő úr reggel olyan szép szavakkal ecsetelt, bizony egy ’ 94es szocialista kezdeményezésű program, és igazán örülünk, hogy ilyen osztatlan sikert aratott. De hát hogy visszakanyarodjunk, hogy mi is ennek a mai vitanapnak a témája, így szól: biztonságot és igazságosságot a gyermekeknek . Mindenekelőtt, azért ezt leszögezem, ezen a politikai vitanapon nem azt szeretnénk vitatni, hogy lenne olyan párt, aki ne szeretne biztonságot vagy igazságot a gyermekeinknek, mert erről nincsen szó. Úgy látjuk, hogy ebben a témakörben a vita mindösszese n a hogyan, a mennyit és a kiknek kérdésére szorítkozhat. És ezek mentén válik összehasonlíthatóvá az előző ciklus kormánya és a szocialistaszabad demokrata kormány munkája. Mert biztonságot adni sokféleképpen lehet. Ma arról beszélünk, hogy mit tesz az á llam, mit tesz az önkormányzat gyermekeink biztonsága érdekében. Már régen bebizonyosodott, hogy azokban a családokban nagyobb a szegénységi kockázat, ahol gyermekeket nevelnek. S miután a gyermek mindannyiunk, az egész ország közös kincse, és ha még egy k icsit szentimentálisan hangzik, akkor is ki kell mondjuk, a jövő záloga, ezért különös felelősséget kell irántuk érezni. Valamennyi gyermek iránt és egyenlő mértékben. Itt található a legélesebb határvonal, a legnagyobb töréspont a jelenlegi jobboldal és a szocialistaszabad demokrata oldal között. A hogyan és a kiknek kérdés kapcsán. A gyermeknevelés, a gyermekek támogatása pénzben és szolgáltatásban egyaránt megvalósulhat. Előbbire példa lehet a családi pótlék, utóbbira a bölcsőde, a családi napközi és íg y tovább. Mi úgy gondoljuk, hogy a gyermek, a gyermeknevelés biztonságát egy kiszámítható, minden körülmények között megérkező és megfelelő mértékű, rendszeres anyagi juttatás szolgálja a legjobban. Ez a családi pótlék. Ez fejezi ki a legjobban a társadalo m közös felelősségét a gyermekekért, a közös jövedelemből történő hozzájárulást a gyermekneveléshez, és ezért alanyi jogon kell adni a családi pótlékot mindenkinek, semmiféle különbséget nem téve gyermek és gyermek között. Az sem közömbös, hogy mekkora ez az összeg. Lehet évről évre hozzáigazítani az infláció mértékéhez, és lehet hagyni elértéktelenedni, névlegessé válni. Mindkettőre tudok példát. Az előző négyéves ciklusban a családi pótlék összege egy jottányit nem emelkedett, és olyan mértékben értéktele nedett el, hogy a kormányra kerülésünk után hiába emeltük nyomban, abban a
