Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 13 (280. szám) - Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
5006 Az előbb elfogadták a bortörvényben azt az általunk nem elfogadott passzust, hogy 8 forint összeget kell minden liter bor után befizetni, amikor én forgalomba szeretném azt hozni, és az Országos Borminősítő Intézethez el szeretném vinni mintázá sra. Magyarul minden magyar borásztól előre kérik a 8 forintot, mielőtt még bárki egy csepp bort is eladott volna, tehát nem a forgalomba hozatalkor kell kifizetnem a 8 forintot, hanem előre. Lehetséges, hogy az a borom egy vagy két évig is még a pincében lesz, de önök kötelezték a magyar borásztársadalmat, hogy előre fizesse be ezt az összeget. Mit tesznek most önök a regisztrációs adó kapcsán? Az importőrt, aki behozza a személygépkocsit, mentesítik a regisztrációs adó fizetése alól, majd pedig amikor név re vizsgáztatással forgalmi engedéllyel elláttatják azt a gépkocsit, megkérik az ügyfelet, a vásárlót, hogy legyen szíves ön mint vásárló befizetni az importőr cég helyett a regisztrációs adót. Ezt olyan képtelenségnek tartom, mintha képviselőtársam, minis zter úr reggel elmenne az ábécébe kenyeret vásárolni, és annak áfatartalmát önnek kellene befizetni külön egy csekken, mert addig a boltos nem adja oda önnek ezt a terméket, hanem azt mondja (Hangos moraj a kormánypárti oldalon.) : ha majd ön külön csekken befizette az áfát, utána elviheti a kenyeret. Önök most ezt állítják elő a személygépkocsinál: a vásárlóval a vizsgáztatás pillanatában külön fizettetik meg a regisztrációs adót, nem pedig az importőrrel, akinek kötelessége lett volna ez. Nem kérdéses, nag yonnagyon kedvező változatot fogadtatnak el most önökkel a kormány kérésére a márkaimportőrök erőszakos követelésének következtében. Bizonyára ennek a szoros barátságnak megvan az oka. Természetesen egy ilyen, az adótörvényeket megcsúfoló, a képviselők jo gállását megcsúfoló törvénytervezetet soha nem fogunk megszavazni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a függetlenek soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak, az MDFből. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tény és való, hogy ez a remekmű nem a jogalkotás csúcsa, mert ami történt, az egy elég elképesztő és a parlament tekintélyét lejárató eseménysor volt. Történt ugyanis, hogy a törvényjavaslat első változatát T/18804. számon december 9én délelőtt nyújtotta be a kormány. Estére észbe kapva, hogy ez a javaslat nem jó, elkészült a második változat, T/18814. számot viselvén. A költségvetési bizottság vitáján - és ez a bizottság a főbizottság ebben az ügyben - nagy meglepetést keltett a vá ltozás, a jelenlévők többnyire adekvát anyaggal nem rendelkeztek, a változásokról nem értesültek, és így az ellenzéki képviselők teljesen jogszerűen házszabályellenesnek minősítették a kormánynak ezt az eljárását. Az anyagot idő hiányában tárgyalásra alkal matlannak találták, és kivonultak az ülésteremből. A kormánypárti képviselők természetesen megtárgyalták a javaslatot, vita nélkül elfogadták, és tárgyalásra alkalmasnak tartották. Ez a törvé nyjavaslat sok mindennel foglalkozik, hiszen a salátatörvények negatívumát próbálja kiváltani. Ez a célja talán támogatandó is lehetne, ha nem ilyen módon került volna előterjesztésre. De azért egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet! Ebben az esztendőben már tárgyaltunk az adózás rendjéről szóló törvényről, döntöttünk is, és ez a törvény, a módosítás 2005. június 11én lett kihirdetve. Már akkor felhívtuk a figyelmet, hogy a törvényben rögzített határidők nem lesznek tarthatóak, hiszen sem az adóhivatal, s em az adóbefizetésre és bevallásra kötelezettek nem lesznek képesek felkészülni a törvénymódosításnak megfelelő elvárások teljesítésére. A Magyar Országgyűlés tekintélyét sok mindennel le lehet járatni. Le lehet járatni stílussal, le lehet járatni olyan a ktivitással, ami nem a parlament falai közé való, de le lehet járatni azzal is, hogyha egy esztendőben egy törvényt háromnégy alkalommal módosítunk. Van olyan törvény, amelynek az egyik módosítása még be sem fejeződött, és már napirendre vesszük az újabb