Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 13 (280. szám) - Tájékoztató az Európai Bizottság 2006. évi jogalkotási és munkaprogramjának bizottsági vitájáról - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
4889 különbségnek nevezném - különbséget csökkenteni, amely a végrehajtó hatalom, bármelyik kormány és a törvényhozás között fennáll. Ez az Európai Unió struktúráiban még fel is erősödik, és néha nem látjuk, hogy egyegy ügynek mi a világos útja, hol, mi történik és miért. De ez nemcsak az Unióra, az Unió egészére, hanem az uniós ügyeink hazai intézésére is vonatkozik. Egyetértek azzal, hogy valójában arra is törekednünk kell, és olyan szerepet is adhatunk ezeknek a napirendeknek, ezeknek az üléseknek, ezeknek az alkalmaknak, hogy a magyar polgárok, az önkormányzati vezetők, a vállalkozók világos, átlátható működést tudjanak látni abban, hogy hogyan működünk mi mint uniós ország, hogyan működik Magyarországon az Unió, hogy figyelemmel lehessen követni mindazokat, akár a pályázatokat, akár a kezdeményezéseket, amelyek révén és amelyek ügyében a magyar polgárok, az önkormányzatok, a vállalko zások kapcsolatba kerülnek az Unió támogatásokat odaítélő, döntéshozó gépezetével. Abban is egyetértünk, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket érdemes Magyarországon egy nyílt diszkusszióban tematizálni. Szerintem ilyen kérdés mindaz, amiről szó esett, de ezen kívül a bővítés ügye, különösen az Unió balkáni irányú bővítésének a kérdése, hiszen itt olyan közös ügyeink vannak ezen országokkal, amelyek elválaszthatatlanok attól a kérdéstől, hogyan, mikor, milyen feltételekkel tudunk közösen tagja lenni az Unió nak. Ehhez kapcsolódik egy harmadik kérdés, amely tulajdonképpen összefoglaló néven kisebbségi kérdések vagy nemzetpolitikai kérdések módján szokott előjönni. Rendkívül lényeges, hogy reális ismereteink legyenek arról, hogy mindazon ügyeink, közös bajaink, gondjaink megoldásában, amelyeket összefoglalóan csak kisebbségi ügyeknek szoktunk nevezni, valójában milyen eszközökkel rendelkezünk, milyen eljárásokat tudunk közösen alkalmazni uniós keretekben és uniós értékrend szerint. Ha ezt nem tesszük, hamis vára kozásokat, talán túlságosan megalapozatlan elvárásokat és reményeket keltünk nemcsak magunkban, egymásban, hanem az ország más, a politika iránt érdeklődő polgáraiban. Végül szeretnék még egy szót szólni arról, hogy valójában a rendelkezésünkre áll egy jog i eszköz arra, hogy zökkenőmentes és ha úgy tetszik, harmonikus is lehessen a kormány és a parlament együttműködése. Itt valóban arról van szó, hogy ez most egy bevezetés alatt álló, az alkalmazás első szakaszában álló jogszabály, és valóban vannak olyan k érdések, amelyekben még el kell végeznünk a finomhangolásokat ahhoz, hogy élni tudjunk, ki tudjuk hozni az ebben rejlő lehetőségeket a magunk számára. Ebben egyaránt felelőssége van a magyar parlament bizottságának, annak szakértői teamjének, a munka színv onalának, amit elvégezni képes, és annak a hajlandóságnak, amelyet a magyar kormány tanúsít abban, hogy közösen próbáljuk ezt a jogszabályt olyanná tenni, hogy valóban kihozhassuk belőle azt a maximumot, amit pillanatnyilag hordoz, vagy ha ez nem elég, akk or úgy módosítsuk, hogy ennél néhány év múlva sokkal hatékonyabban tudjék működni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak, MDF. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszön öm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt bizottsági Elnök Úr! Én egy kicsit másképpen gondolkodom erről a napról és erről a napirendi pontról, hiszen nem sokban különbözik ez attól, amiről Eörsi Mátyás elnök úr beszélt a második vasútfejles ztési program ismertetésénél, hiszen egy olyan törvényalkotási sort vagy javaslatot kell megvitatnunk vagy beszélnünk róla, amelyet egyébként már néhány hónappal ezelőtt az Európai Bizottság elfogadott, tehát tulajdonképpen ez utánlövés vagy utánrúgás. Eml ékeztetnék arra, hogy az európai uniós csatlakozást megelőzően, a népszavazást megelőzően néhány euroszkeptikus azt állította, hogy jaj az Európai Uniónak, mert ahová a magyarok beteszik a lábukat, ott fű nem nő. Mintha az ő jóslatuk válna valóra, hiszen a nagy kibővítés, a hirtelen tíz taggal való bővülés, a 25 tagországra való létszámemelkedés, ha nem is megrogyasztotta az Európai
