Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 13 (280. szám) - Tájékoztató az Európai Bizottság 2006. évi jogalkotási és munkaprogramjának bizottsági vitájáról - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
4887 vajon alkotmányos szempontból vagy ésszerűségi szempontból vane valaki, aki azt meri mondani, és komolyan gondolja, hogy a tavalyi év m ájusáig az Európai Unióban egészen pontosan 15 minisztériumra volt szükség, most, hogy tízen beléptünk, most egészen pontosan 25 minisztériumra van szükség, és ha Bulgária és Románia belép, akkor pontosan 27 minisztériumra, nem többre és nem kevesebbre les z szükség. Úgy érzem, egyetérthetünk abban, hogy ez a fajta egy országegy biztos rendszer nem szolgálja az Európai Unió érdekeit, a tagállamok érdekeit persze szolgálja, és érdemes lenne a takarékosság jegyében átgondolni, hogy hogyan lehetne az Európai B izottság struktúráját ésszerűsíteni, hogy kevesebb pénzt ne költsön, természetesen olyan módon, hogy a nagy országok ne tudjanak együttesen a kis országokkal szemben fellépni. Beszélhetnék persze az Európai Tanácsról; a legtöbb döntés, amely átláthatatlan, amely az európai polgárok számára nem látható, és nem lehet tudni, hogy milyen alapon született döntések, az Európai Tanácsban születnek. Ez persze egy európai intézmény, azonban tudni kell, hogy az Európai Tanácsban a tagállamok állam- és kormányfői vesz nek részt, és amikor a Tanácsban megbukik egy döntés, vagy nem lehet tudni, hogy egy döntés hogyan születik meg, akkor megint csak Brüsszelre mutogatnak, ahelyett, hogy saját magukra mutogattak volna. Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, érdemes gondolkodnunk arról, hogyan lehetne az Európai Parlament szerepét erősíteni az európai döntéshozatalban, hiszen az európai parlamenti képviselőket választják az európai polgárok, ezáltal az ottani viták is talán, ha több lenne a tétjük, akkor közelebb hozhatóak lennéne k az európai polgárokhoz. Summa summarum, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés, egy tartalmas vitát folytattunk ezen a nyílt ülésen, ahol kiderült az, hogy hol lehetne erősíteni a kommunikációt az Európai Unió intézményei és az európai polgárok között. Nekünk meggyőződésünk, hogy érdemes a legfontosabb, a legégetőbb kérdéseket a nemzeti parlamentek napirendjére tűzni, és ennek eredményeképpen talán bízhatunk abban, hogy kevesebb lesz a populizmus, a páneurópai populizmus az Európai Unió tagállamaiban, é s remélhetőleg ezek a viták alkalmasak lesznek arra, hogy a polgárok ne csak jobban értsék az Európai Unió működését, hanem talán jobban meg is szeressék azt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kö szönöm. Most megkérdezem, hogy a frakciók részéről kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. Elsőként megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, Fidesz. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Euró pai Bizottság jogalkotásáról beszélni vagy éppen vitatkozni nem egy olyan dolog, ami lázba hozná a polgárokat. Ugyanis nem könnyű az emberek figyelmét felkelteni a brüsszeli jogszabályok iránt, történetesen arról győzködni őket, hogy a mindennapi életünk é s a brüsszeli jogszabályok között mennyire sok a kapcsolat, mennyire sok az összefüggés. Pedig a valóság éppen ezt mutatja, hogy több és évente egyre több, mondhatni: nagyon is zsebbe vágó szál fűz bennünket szinte az élet minden területén az Európai Unióh oz. 2004. május 1je óta bizony nagyot fordult a világ ebben a tekintetben is. Immáron az Európai Unió teljes tagjaként mi is az Európai Unióban születendő jogszabályok aktív formálói vagyunk. Mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy a hétköznapjainkat befolyá soló jogszabályok immáron több mint 70 százaléka nem itt, ebben a Házban, hanem Brüsszelben születik. Úgy vélem, hogy ezért fontos tudatosítani például az idősebb generációval, akik még mind a mai napig egy kicsit furcsán tekintenek az Unióra, hogy Brüssze l nem Moszkva, amely ránk kényszeríti az akaratát. A fiataloknak pedig talán azt érdemes hangsúlyozni, hogy Brüsszelben igenis van, illetve lenne lehetőségünk a nemzeti érdekeink határozott képviseletére, ebben senki nem akadályoz meg bennünket, csak rajtu nk áll.
