Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - Önálló indítványok tárgysorozatba-vételének vitája - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
4821 DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtá rsaim! A Magyar Demokrata Fórum által az illetéktörvény módosítására benyújtott javaslat a hatályos illetékszabályok tőkepiacbarát módosítására irányulnak. Az illetéktörvény egy évvel ezelőtti módosítása egyoldalúan hátrányos helyzetbe hozta a kisbefektető ket, különösen a kisebb lakossági megtakarításokat. Az értékpapírok öröklésének vagy ajándékozásának illetékterhelése hátrányba hozta a megtakarítások ezen fajtáját más megtakarításokkal, így a takarékbetéttel vagy a bankbetéttel szemben is. Egy magántulaj donra épülő piacgazdaságban az ilyen diszkrimináció indokolatlan. Elfogadhatatlan is egyben, hiszen akkor, amikor a gazdasági és pénzügyi elemzők a társadalom súlyos eladósodásának veszélyeire hívják fel a figyelmet, akkor az államnak minden lehetséges esz közzel ösztönöznie kell a megtakarítást, azt, hogy érdemes legyen félretenni, érdemes legyen a bankbetéteken túl nagyobb hozamú megtakarításokat választani. Az illetékről szóló törvényben az értékpapír, a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megillető üzletrész öröklése, illetve ingyenes megszerzése 1995től létezett illetékmentesen. 2005. január 1jétől kikerült a törvényből az értékpapír öröklése és ingyenes megszerzése is, illetve az üzletrészek ingyenes megszerzése mint illetékmentes kategória. (18 .30) Tisztelt Képviselőtársaim! A közjegyzők évente 130140 ezer hagyatéki ügyben döntenek, és tapasztalataik szerint majdnem minden hagyatékban található értékpapír. Az utóbbi a feltételezésekkel ellentétben nem kizárólag részvényt jelent, hanem például k incstárjegyet és más állampapírt is. A kedvező hozam miatt szívesen élnek az ilyen befektetési lehetőséggel az alacsonyabb jövedelmű emberek is, főként azért, mert a postán is elérhetik ezeket az értékpapírokat. A Közjegyzői Kamara az interneten hozzáférhe tő adatok alapján úgy nyilatkozott, hogy általában néhány százezer, esetleg 1 millió forintos tételben kell az értékpapírról határozniuk a közjegyzőknek egyes ügyekben. Az örökségnek ezt a részét 2005ig nem terhelte illeték, az idén január 1jétől azonban fizetniük kell az örökösöknek, mégpedig legalább 11 százalékot. Az illeték mértéke aszerint nő, hogy milyen távoli rokonról vagy mekkora összegről van szó, így akár a 40 százalékot is elérheti. A tavaly módosított illetékjogszabályok a kedvezmény eltörlés ével elsősorban a kisbefektetőket érintették hátrányosan. Magyarországon több százezer kisbefektető fordítja megtakarításait értékpapírokra, ezen belül is mintegy 150200 ezer kisbefektető válik részvénytulajdonossá. Az összes megtakarítás átlaga 12 milli ó forint között van, ami nem nevezhető jelentős összegnek, és nem meríti ki a ma Magyarországon sokszor hangoztatott gazdagság kritériumát. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon sok kisbefektető hátrányára születtek meg a tavalyi illetéktörvényi módosításo k, illetve olyan módosítás került a törvénybe, amely a megtakarítási formák vagy az öngondoskodás, a későbbiekre, az utódokra gondolás szemléletével ellentétes. A kormány száz lépés programja célként tűzi ki a következőket: a tőzsde élénkítését szolgáló ha tpontos intézkedéscsomag fontos szerepet játszhat abban, hogy a részvények aránya a lakossági megtakarításon belül növekedjen. A hazai magánbefektetők aránya számszerűen magas, míg befektetéseik mértéke a tőzsdén európai viszonylatban példátlanul alacsony, alig éri el az 5 százalékot. Ismét a száz lépés programról szóló jelentés indokolása szerint a magyar lakosság pénzügyi megtakarításainak több mint 40 százalékát készpénzben és bankbetétben tartja, tőzsdei részvényekben pedig mindössze 1,3 százalékát. Az Európai Unió fejlettebb országaiban és különösen a legfejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező angolszász országokban a lakosság lényegesen magasabb arányban, 30 százalékban is a tőzsdén fekteti be a megtakarításait. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért, hogy a kisbefektetők részvétele növekedhessen, és pénzüket ne a párnában kelljen tartani - jelenleg egyébként illeték szempontjából ez éri meg a legjobban , a jövedelmek növekedésén túlmenően kedvező vagy hátrányt legalább nem okozó intézményrendszer szüksége s. Ha a tisztelt kormányoldal a kormányprogram szintjén a száz lépésen belül hat lépésben
