Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - Önálló indítványok tárgysorozatba-vételének vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
4819 kénytelen utazni. Ebben az esetben csak a teljes árú felnőttjeggyel utazhat, amiről megkapja az áfás számlát, de háromnégyszerese így az utazási költség. Ez már ré góta probléma, amit a civil társadalom különböző, leleményes módokon próbált eddig megoldani, vagyis kénytelenek kigazdálkodni és más költséghelyről elvonni ezt az összeget, vagy adott esetben egy pályázat kiadásait ezzel a pluszköltséggel tervezik, és a t ételt más néven számolják el. Ha egy normális országot szeretnénk építeni, a civil szférát megerősíteni és a gazdaságot kifehéríteni, akkor ilyen apró lépésekkel kell kezdeni. Aprónak neveztem, hiszen a törvény szövegében pár mondat módosítást jelent csupá n, és számottevő költségvetési kihatása sincsen. Elfogadása azonban lehetőséget teremtene az önkénteseknek, hogy munkájukat végezzék, lehetőséget a társadalmi szervezeteknek, hogy adott esetben az államtól átvállalt feladatukat maradéktalanul végre tudják hajtani. Lehetőséget jelentene ez arra, hogy erről becsülettel tudjanak számot adni, s mindezzel lehetőséget adnánk a szürkegazdaság kifehérítésére is. Tisztelt Képviselőtársaim! Az indítványom tárgysorozatbavételét tárgyaló költségvetési és pénzügyi bizo ttsági ülésen élénk vita alakult ki a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényről, arról, hogy szükség volte a korábbi módosításra, éltek vagy visszaéltek eddig a törvény adta lehetőségekkel. Egyetlen dolgot azonban figyelmen kívül hagytak képviselőtársa im. Azt, hogy ennek a módosításnak egyetlen célja van: a közhasznú és kiemelt közhasznú társadalmi szervezetek működésének segítése és támogatása. (18.20) Ezek a szervezetek és önkénteseik az elesetteknek, a hátrányos helyzetűeknek, a legrászorultabbaknak segítenek, időt, energiát nem kímélve, szabadidőt és pénzt áldoznak erre a nemes célra. Tisztelt Képviselőtársaim! Korábban lehetőségekről beszéltem. Kérem, adjanak lehetőséget önök is ennek a törvényjavaslatnak azzal, hogy megszavazzák a tárgysorozatbavé telt és a parlamenti vitával lehetőséget a későbbi elfogadásra, ezzel is bizonyítva, hogy az Országgyűlés a társadalmi szervezeteket közéletben betöltött szerepüknek, problémájukat súlyuknak megfelelően kezeli. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az el lenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt. A vitát lezárom. A tárgysorozatbavételről szóló döntésre holnapi ülésünkön kerül sor. Az MDF képviselőcsoportja az Országgyűlés dönté sét kérte a Csapody Miklós képviselő által T/18152. számon benyújtott, a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételéről. Kérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Jelzésre.) Öné a szó. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez az alkotmánymódosítási javaslat két mondatból áll, pontosabban az első mondatot egy másodikkal toldja meg. A kettő együtt így hangozna: “A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. A Magyar Köztársaság címere a fehér színű sáv közepén helyezkedik el.” Az alkotmány módosítását a címerrel ékesített zászlónak az a másfél évtizedes és az általános társ adalmi, valamint állami, közhivatali gyakorlatban is széles körben elterjedt használati módja indokolja, amely az alkotmány írott szövegével máig ellentétes. Elég csupán arra utalnom, hogy a Magyar Köztársaságnak nem egy miniszterelnöke tette le az esküt a z alkotmányellenes zászlóra, tudniillik arra a zászlóra, amelyen a fehér sávban a szent koronás címer volt látható. A nemzeti jelképek egyesítésének elvi és gyakorlati kérdéseire rátérve el kell hogy mondjam, elvi tekintetben a jelen alkotmánymódosítás a c ímeres zászló használatát a rögtön felsorolandó indokok alapján tartja szükségesnek. És akkor is a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának egyesítésére
