Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 6 (277. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
4619 nem egyszeri normatívák, amelyekről ebben az esetben beszélünk , akkor tisztelt képviselő úr, elvonások voltak esetleg a második félévben év közben az önkormányzatoktól, és azért kevesebb a számítások szerint az év végi állapot? Egyre katasztrofálisabban állunk ezzel a dologgal, nem beszélve arról, hogy itt menet közben voltak olyan bekiabálások is a szocialista képviselők részéről, hogy miért akartok több pénzt, akkor növekszik a hiány. Na most akkor végül is miről beszélünk? Itt a hiánykezelés költségvetése van, egy fejetlenség, egy kapkodás, van egy bizonyos vonal, amit nem szabad a hiányban átlépni, és ehhez kell igazítani mindent; és az önkormányzatok csináljanak, amit akarnak, a települések oldják meg a feladataikat úgy, ahogy akarják, éljék fel a vagyonukat, és vegyenek fel még több hitelt? Vagy valójában hol van itt a cél? Lehet ezen mosolyogni, képviselőtársaim, de az elmúlt félórának ez a tanulsága. Ez a tanulsága, hogy az államtitkár elmondja a statisztikát, a képviselő pedig, bocsánatot kérek, de már majdnem az Állami Számvevőszéket támadja meg, bár erre bizottsági ülésen volt is példa az elmúlt héten, hogy az Állami Számvevőszék szavahihetőségét kétségbe vonták, és rá akarták bírni arra, hogy módosítsa a véleményét. Úgy gondolom, hogy ez nagyon súlyos probléma, és nem jó irányba megyünk, ha ebben az irányban akarják folytatni. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra Sisák Imre képviselő urat illeti a szó. SISÁK IMRE JÁNOS (MDF) : Kösz önöm a szót, elnök asszony. Nagyon helytelennek tartom, amikor kiforgatják az ellenzéki képviselők által elmondottakat. Tisztelt Molnár Albert Államtitkár Úr! Ha ön figyelmesen hallgatta az én hozzászólásomat, akkor pontosan tudta, hogy a normatív hozzájár ulások jogcímenkénti és ágazatonkénti előirányzatváltozását, tehát a helyi önkormányzati normatív állami támogatást ecseteltem, és ott egyértelműen ezek a számadatok azok, amelyek valósak, mégpedig az Állami Számvevőszék által is alátámasztott módon. Szab ó Zoltán képviselőtársamnak mondanám, hogy egy percig meg nem kérdőjelezném az Állami Számvevőszék hozzáértését, és szeretném itt, a nagy nyilvánosság előtt elmondani, hogy Kovács Árpád urat, az Állami Számvevőszék igazgatóját egy szóval nem említettem, mé g kevésbé említettem azt egyébként, hogy ő valamikor is nem mondott igazat. Tehát nem kell egyébként elferdíteni azt, amit mondtam, tisztelt képviselő úr. Egyébiránt pedig úgy hiszem, hogy ön sem gondolja komolyan, hogy az Állami Számvevőszék, mondjuk, a 2 005ös év nyolc hónapját hasonlítja a 2006. évi költségvetés egész éves számadataihoz. Ha egyébként így gondolja, akkor szerintem talán Jauernik Istvánt vagy Szabó Lajos képviselőtársát kérdezze meg arról, hogy mi az igazság. Aztán arról egyébként, hogy mi hogyan növekszik, tisztelt képviselőtársaim, Veres János pénzügyminiszter úr, akkor, amikor a múlt héten, kedden szavaztunk a módosító indítványokról, azt mondta, hogy a családi pótlék 126 milliárd forinttal emelkedik a 2006os költségvetésben. Ezek szeri nt Magyarországon a családok számára eljött a Kánaán. Csak azt felejtették el önök elmondani, hogy az a 126 milliárd forint hogyan is tevődik össze. Az egy és két gyermek után járó adókedvezményt megvonták, a háromgyermekeseknek már csak 6000 forintot adna k gyermekenként, ez 70 milliárd elvonást jelent; az önkormányzatoktól a rendszeres gyermekvédelmi támogatás 46 milliárd forintját elvonták. Ez összességében 116 milliárd forint. Mi történt? A családi pótlékra csoportosították át ezt az összeget. Hol nő itt , mondjuk, reálértéken 126 milliárd forinttal ez a támogatás? Ezt is mondják el a magyar állampolgároknak! És azt gondolom, tartsuk tiszteletben egymást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , mert ez így helyes.
