Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 6 (277. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
4614 LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Szabó képviselő ú rnak csak annyit mondanék, hogy matematikai alapokon magyarázza meg egy iskola gazdasági vezetőjének, hogy a kevesebb hogy több. Hogyha ezt sikerült, akkor kérem, hogy mutassa meg ennek a módszerét, mert gyakorló polgármesterként nagyon szívesen átvenném a “kevesebből hogy lesz több” módszerének alkalmazását a 2006os költségvetés során, mert mindenképpen kevesebbnek látjuk. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra Molnár Albert államtitkár urat ill eti a szó. MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Kicsit szeretnék segíteni, hogy a vita tényleg úgy zajlódjon, hogy a kormány valóban szeretné megismerni, hogy a képviselői módosítók mögött milyen érvanyagok jelenn ek meg. Ezért most kigyűjtettem, hogy milyen módosítók vannak beadva. Halász János adott be a 23. §hoz 8 darab módosítást - nem látom itt Halász Jánost. Dr. Martonosi György a 15. §hoz adott be 1 módosítást - őt se látom. Dr. Ódor Ferenc és dr. Czira Sza bolcs a 12. §hoz egyet, és dr. Nagy Andor a 15. §hoz 5 darab módosítót adott be. Tehát én most csak azt kérdezem: részben nincsenek itt azok, akik ezeket beadták, de akkor a képviselő urak, akik itt vannak, mit szeretnének megvédeni? Mert a részletes vit ának az a lényege, hogy önök meggyőzzenek minket arról, hogy ezeket a módosításokat érdemes bevenni a költségvetés módosításai közé. Kérem, szóljanak képviselőtársaiknak, hogy védjék meg ezeket, vagy próbáljanak meg mellettük érvelni! Szeretnék egy számot elmondani: Magyarországon bruttó hazaitermékarányosan 6,2 százalékot fordítunk oktatásra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy egy kicsit szélesebb körben tekintjük az oktatási költséget, ami 8 százalék, de az összehasonlítható 6 százalék, 6,2. Az Unióban 5 sz ázalékot költenek, tehát Magyarország a fejlettségéhez képest 1,2 százalékkal többet költ oktatásra. Én csak azért jegyzem meg ezt, mert kérem, hogy a normatívákat ennek a figyelembevételével kísérjék figyelemmel. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra Szabó Zoltán képviselő urat illeti a szó, az MSZPből. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Lengyel képviselőtársam azt kérdezte, hogy lesz a kevesebből több. A kevesebből természetesen sehogyan sem lesz több. A rra azonban szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy a költségvetési viták során az önkormányzatok képviselői, a polgármesterek, függetlenül attól, hogy milyen politikai párt színeiben választották meg őket, mindig hajlamosak arra rámutatni, hogy milyen kevés az önkormányzatok költségvetése, és milyen szűkmarkú a költségvetés. Egy ellenzéki képviselő hasonlóan hajlamos arra mindig rámutatni, hogy a költségvetés szűkmarkú, és pont oda nem ad, ahová kellene. Ha aztán egy ellenzéki képviselő ráadásul még polgármester is, akkor ez a két hajlam összeszorzódik, és ebben az esetben aztán találkozunk azzal a jelenséggel - és talán ez lehet a magyarázata annak az ellentmondásnak , hogy miközben a költségvetés számai azt mutatják, hogy például az oktatásra j övőre többet fogunk költeni, mint amennyit idén költöttünk, aközben egyfolytában azt kell halljuk az ellenzéki képviselő polgármester kollégáktól, hogy az oktatásból ennyi milliárd, annyi milliárd meg amannyi milliárd forintot vonunk ki. Én leginkább ebben találnám ennek az ellentmondásnak a feloldását. Köszönöm szépen.
