Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 6 (277. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
4567 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Varga Mihálynak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon! VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A normaszöveggel kapcsolatb an talán érdemes egykét szót szólni arról, hogy hol is tart most a Ház. Túl vagyunk az általános vita első szakaszán, a parlament döntött a fő fejezeti összegekről, és most, a részletes vita megkezdésekor talán érdemes néhány szót szólni arról, hogy hogya n is állunk. Fel kell tennünk a kérdést, hogy jobb lette a költségvetés vagy változatlan maradt, ne adj’ isten, még rosszabb lett annál is, mint amit szeptember 30án a parlament megkapott. Az első, amit mindenképpen szeretnék hangsúlyozni, hogy az eddig elfogadott módosító indítványok után úgy tűnik, ez a költségvetés nem lett jobb. Nem lett jobb abban a tekintetben, hogy az a négy terület, amelyet az Állami Számvevőszék és a költségvetést elemzők megjelöltek, jobb helyzetbe nem került. A rosszabb helyzet ből a kevésbé rossz kategóriába kettőt talán át lehet sorolni, de úgy tűnik, hogy az érdemi változások az elmúlt két hónapban elmaradtak. Nézzük, melyek ezek a területek! Az egyik az egészségügy területe. Az Állami Számvevőszék világosan megfogalmazta azt a kritikáját, hogy az elmúlt tizenöt évben olyan még nem fordult elő a költségvetések történetében, hogy nominálisan is csökkent volna egyegy tétel összege. A módosító indítványok elfogadása - és a normaszöveg is erre utal - sajnos nem tette jobbá a költs égvetést, a gyógyítómegelőző kasszánál vagy a gyógyszerkasszánál ugyanúgy hiányoznak támogatási összegek. Az önkormányzati terület egy kicsit talán visszakapott abból a pénzből, amit a kormány el kívánt venni tőle, de az érdemi változások itt is elmaradta k. Nem találkozom, nem tudok beszélni olyan polgármesterrel - akár az MSZPhez kötődik, akár más politikai erőhöz , aki azt mondaná vagy azt fogalmazná meg, hogy ez a költségvetés jobb feltételeket teremt 2006ra, mint amilyen 2005ben volt. Ugyanilyen te rület a munkahelyteremtés ügye. 54 ezer fővel nőtt az elmúlt egy évben a munkanélküliek száma Magyarországon, és sajnos munkahelyteremtésre az elfogadott módosítások után sem fog több pénz jutni. Rá is tüsszentett kollégám, egészségére! Ez bizony így van, ez fedi a valóságot, ez így igaz, úgy tűnik, a munkahelyteremtés nem tartozik a kormány olyan területei közé, amelyet kiemelten kívánna támogatni, vagy fontosnak tartaná. Nyugodtan megfogalmazható, hogy ezek a területek ebből a szempontból a vesztesek közé tartoznak. De az oktatási normatívával is ez a helyzet. Az oktatás a negyedik terület, amiről azt mondtuk, hogy kevesebb összeg jut rá. Érdemi eredménynek tekintem azt, hogy a nyolcszáz alapfokú művészeti oktatást biztosító iskola - zeneiskolák, táncoktat ó iskolák, egyéb szakköri képzéseket végző iskolák - végül is megmenekült attól, hogy drasztikus támogatásmegvonás történjen 2006ra, de csak azt a pénzt kapták vissza, ami 2005re is járt. Ebben az infláció, a megnövekedett kiadások, költségek nincsenek b enne. Vélhetően vagy az önkormányzatok nyúlnak majd jobban a zsebükbe - beszéltem már arról, hogy ez nem nagyon valószínű, hiszen az önkormányzatok sem kerültek jobb helyzetbe , vagy pedig marad az, amit ezeknek az oktatási intézményeknek, zeneiskoláknak a tanárai megfogalmaztak, hogy a szülőknek kell majd vállalni a nagyobb költségeket, a szülőknek kell többet fizetniük 2006ban. A költségvetés tehát ebből a szempontból jobb nem lett. A vita során sokszor elhangzott kormányzati oldalról, hogy talán az ell enzék látja túlságosan pesszimistán a helyzetet. Átnéztem, hogy szeptember 30a, tehát a beterjesztés óta, valamint a költségvetési vita megkezdése óta milyen vélemények jelentek meg külföldön Magyarországról, a magyar gazdaságról, és nem találtam olyat, a mely valamilyen pozitív véleményt fogalmazott volna meg az országgal kapcsolatban. Az elemzői vélemények talán úgy foglalhatók össze, hogy nem hisz a kormánynak a piac, sem a hazai, sem a külföldi piac. Időközben napvilágot látott egy újabb
