Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 5 (276. szám) - A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
4547 Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : A módosító javaslatról következő ülésünkön döntünk. A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/18206. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/18206/4. számon kapták kézhez. Azt indítványozom, hogy a benyújtot t indítványok számára - három pont - figyelemmel egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés a részletes vitát. Kérdezem önöket, hogy egyetérteneke a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlé s az indítványt elfogadta. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1., 2., 3. pontjaira. Kérdezem, kíváne valaki felszólalni. Domokos Lászlóé a szó. DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék csak hozzászólni, kimondottan a törvényjavaslat 3. és 5. §át érintő módosításokhoz. Nem tudom, hogy ez a szakasz ehhez kapcsolódike, de úgy gondolom, igen. Ez az EUjogharmonizációs kötelezettségre hivatkozva kíván hozzányúlni a rádió- és televíziótörvény 105. § (4) bekezdésében talá lható, a műsorelosztók vételkörzeti korlátjára vonatkozó úgynevezett kétharmados szabály hatályon kívül helyezéséhez. Ennek a szabálynak ugyanis célja annak megakadályozása, hogy a kábelszolgáltató a műsorcsomag tekintetében a törvény 116. § 1. pontja alap ján fennálló szerkesztői szabadságával visszaélve az ország jelentős területén véleménymonopólium tényleges állapotát idézhesse elő. Ennélfogva egyértelműen a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát biztosítani hivatott, így a médiajog körébe tartozó tartalomszabályozási norma. Ezzel szemben a törvényjavaslat 5. §ában hivatkozott EUirányelv egy hírközlési és infrastrukturális szabálycsoport. A két jogterület egymáshoz való viszonyát maguk a vonatkozó irányelvek is egyértelműen tisztázzák. Az egyik az úgynevezett Telekom irányelvcsomag, amelynek a törvényjavaslat által hivatkozott versenyirányelv is a része. A valamennyi irányelvre vonatkozó általános alapelveket, szabályokat úgynevezett keretirányelv határozza meg. Ez tartalmazza a különböző szabályoz ási területek egymástól való elhatárolására vonatkozó rendelkezéseket is a keretirányelv 2. cikkének c) pontja értelmében. Eszerint az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely teljes egészében vag y nagyrészt elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből áll, beleértve a műsorterjesztő hálózatokon nyújtott távközlési szolgáltatásokat és átviteli szolgáltatásokat, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus h írközlési szolgáltatások segítségével történő tartalomszolgáltatást, illetve az ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést biztosító szolgáltatásokat; nem foglalja magában a 98/34/EK irányelv 1. cikkelyében meghatározott olyan, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt nem elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből állnak. Az irányelv ehhez még hozzáteszi, hogy az átvitel szabályozását el kell választani a tartalomszabályozástól. Ez a kerets zabályozás ennélfogva nem terjed ki az elektronikus hírközlő
