Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 5 (276. szám) - A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
4532 ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatal elérhetőségéről. H a a kérelem elektronikus úton érkezett, a tájékoztatás elektronikus úton, 3 napon belül történik. Ebben az esetben az értesítés a fentieken túlmenően tartalmazza a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is.” Igaz, hogy a Ket.ben is elektronikus úton tört énő kérelembenyújtásról van szó, de egyértelműen fogalmaz abban a tekintetben, hogy elektronikus úton érkezett kérelem esetén a tájékoztatás is elektronikus úton 3 napon belül történik, valamint a kapcsolódó magyarázat alapján egyértelműbbé válik az említe tt kifejezés tartalma is. Idézem ezt is: “A (9) bekezdéssel kapcsolatban az elektronikus úton történő tájékoztatással összefüggésben nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a KIETB 19. számú ajánlására, amely mind a hatóság elektronikus levélcímének kialakításá ra, mind a tájékoztatásra nézve sok hasznos tanácsot foglal magában. Az ajánlás az Elektronikus Kormányzat Központ honlapján a következő címen érhető el...” - itt leír egy bonyolult címet, ezt nem idézem. A módosító javaslatom tehát azt a pontatlanságot kü szöböli ki, ami abból adódik, hogy az elektronikus úton történő kérelembenyújtásba sok minden belefér. A 2. számú módosító javaslatom szintén a (2) bekezdésben mindkét esetben 15 napos határidőt határoz meg az értesítés megküldésére. Nem érzem indokoltnak, hogy a törvényjavaslat különböző határidőt szab hagyományos és elektronikus kérelembenyújtás esetén. A szóban forgó, egyébként csak külön kérésre küldendő értesítés ilyesmiket tartalmaz, mint amit már idéztem is, mint például iktatási szám, ügyintéző, ügy intéző hivatal elérhetősége és a többi. Vajon mi indokolja azt, hogy ugyanezek közlésére nem elektronikus kérelem esetén további 15 napra van szükség? Az általános vita során az egyik kormánypárti képviselő arra hivatkozott, hogy a postai szolgáltatás lass úsága miatt van szükség a hosszabb határidőre. Ez furcsa megközelítés, különösen akkor, ha elolvasta, hogy a beérkezéstől számított határidőkről van szó. Én pedig azt mondom, hogy éppen azért, mert a kérelem beérkezésétől kell számítani a határidőt, és az értesítés tartalma mindkét esetben ugyanaz, nincs szükség további 15 napra a nem elektronikus úton beérkezett kérelem beérkezését visszaigazoló értesítés megküldésére. Kérem ezért, a két módosító javaslatomat támogassák. Köszönöm a figyelmet. (1.20) ELNÖK (Harrach Péter) : A képviselő úr második felszólalása következik. Mivel több jelentkező nincs, tehát innentől számítva nyolc perce van. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm. Ez már rövidebb lesz, elnök úr. A 3. és a 4. számú módosító javaslatomhoz szeret nék hozzászólni. A 3. számú módosító javaslatom a törvényjavaslat 5. §ában az MVHtörvény 20. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Ez a bekezdés a törvényjavaslat szerint így módosul: “Ha a helyszíni szemle és az ellenőrzés eredményes lefolytatásához az ügyfél vagy más személy jelenléte szükséges, az MVH legfeljebb 48 órával a helyszíni szemle vagy az ellenőrzés megkezdése előtt az érintettet értesíti.” Módosító javaslatom az itt említett 48 órát egy hétre módosítja. Ezt a módosítást az indokolja, hog y véleményem szerint a meghatározott időtartam irreálisan rövid, nem betartható. Vagyis, ha szükséges az ügyfél vagy más személy jelenléte, akkor szintén az eredményesség érdekében idejében is kellene őket értesíteni, hogy egyáltalán meg tudjanak jelenni a helyszíni szemlén, illetve az ellenőrzésen. A 4. számú módosító javaslatom a törvényjavaslat 8. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Ez a paragrafus így szól, 2006. január 1jén lép hatályba, és a (2) bekezdés: e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az MVHtörvény 3. § ac), valamint ik) pontjai, a 4., 5. §ai, a 14. § (1)(2) bekezdése, a 17. § (3)(4) bekezdése, a 1819. §ai, a 2128. §ai, a 3034.§ai és a 37. §, valamint a paragrafust megelőző alcím. Már az általános vita so rán is