Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 5 (276. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter:
4516 lenne ez, tehát a Balaton, a Duna, a Tisza és a termálprogram mellett ötödikként kellene. Ámbár fölmerült az, hogy ezentúl a Rába, Velence, Vértes- és a Körösrégió is tartozzék a kiemelt térségek közé. Ha lelki szemein k előtt látjuk az ország térképét, bizony alig marad akkor olyan terület, amit nem emelünk ki. Ebben a helyzetben nem emelnénk ki semmit, nem lennének prioritások, nem lennének súlyok, és noha támogatom azt, hogy vannak területek, amelyeket ki kell emelni, ez a kiemelés nem jelenti a teljes körű kiemelést, mint ahogyan a Duna, a Balaton és a Tisza esetében is meghatároztunk bizonyos fajta kiemeléseket, bizonyos fajta prioritásokat. A Körös kérdése nagyon sokszor előkerült. A szándékaink szerint ez a regioná lis operatív programok körébe tartozhatna, de nyilvánvaló, hogy lehetnek, lesznek olyan ágazati operatív törekvések, programok, amelyek érintik - vagy éppen a határmenti együttműködés kérdése , és a délalföldi régió megfogalmazott célkitűzését illetően: való igaz, hogy ha a szűk határ menti együttműködést tekintjük, a depressziós térségek, a szűk lehetőségek kérdése mindmind fölmerül, ugyanakkor ha egy tágabb, a trianoni határok által átvágott nagy térséget, tájat tekintek, akkor Arad, Temesvár és hasonl ó területek dinamikus fejlődésével állunk szemben, olyannyira, hogy ez bizony kihívója a délalföldi területnek, és tulajdonképpen a versenyképességi pólusok tekintetében ezt tartom a legfontosabb dolognak, hogy álljáke a sarat majd ezek a hazai nagyváros ok Kassa, Nagyvárad, Arad, Temesvár és más hasonló városokkal szemben. Ez pedig nagyon fontos nemzeti érdekünk és térségi érdekünk nyilvánvalóan. Nos tehát, valóban, ahogy elhangzott, tér van, és ebben a területfejlesztésben, azt gondolom, hogy a térben va ló gondolkodás, a térségi szemlélet, ami a leginkább imponáló és leginkább érdekes; és teljes mértékben egyetértek azzal, hogy komplexnek kell lenni ennek a fejlesztésnek. Ezt a komplexitást persze ez az egész anyag adja együtt, minden egyes gondolatában é s sorában. Ezért is mondtam ott az elején, hogy az elhangzott gondolatok jelentős részével nem is szállnék vitába, hanem inkább fűzném tovább, folytatnám tovább, de úgy érzem, hogy a döntő hányada ebben a dokumentumban megtalálható. Felmerült a települések működőképességének és lakosságmegtartó képességének kérdése, amiről ugyancsak úgy gondolom, hogy bent van. A működőképességet azonban én itt költségvetési kategóriaként érzem inkább. A fejlesztés, működés korábbi kettőssége jön vissza inkább számomra, noh a abban egyetértek, hogy a fejlesztés során nagyobb figyelmet kellene fordítani a működőképesség figyelembevételére, mint ahogy nem igazából kalkulálnak előre az adott intézmény, beruházás fenntartásával a fejlesztők. A különböző intézményi szolgáltatások helyben történő elérése olyan kérdés, amit, úgy gondolom, érdemes még átgondolnunk, hiszen a törekvésünk magunknak is ez volt. Lehet, hogy valóban a módosító indítványok ezt talán jobban tükrözik; ígérem, hogy ezt meg fogjuk tenni, meg fogom tenni. A nagyv árosi környezeti ártalmak azonban nem zárják ki a többi város vagy többi település környezeti ártalmával kapcsolatos feladatok teljesítését, hiszen ez a pólusokhoz kötődő szövegkörnyezetben található. A legfontosabb kérdésként merült föl a szervezeti, inté zményi résznél a régiók programjának a szerepeltetése vagy nem szerepeltetése. Nos, sok kritika érte és érheti is ezeket a mondatokat, ezek valóban eléggé szimbolikus mondatok. Én inkább amellett lennék, hogy hagyjuk meg, mert azért jelentős váltásnak vagy unk a tanúi, a régiók megerősödésének. Egyébként itt öndefinícióról van szó, nem mi határoztuk ezt meg, a régióktól kértük. És magam is perlekednék néhány megállapítással vagy célkitűzéssel, hogy nem teljesen tükrözi az adott régió lehetőségeit, adottságai t, jövőképét. Mégis abból a szempontból fontosnak vagy úttörő jelentőségűnek vélem, hogy ezzel indítottunk el a régiókat egy olyan úton, aminek a vége lehet az a megfogalmazott igény, hogy a régiók rendelkezzenek választott testülettel, erősebb legitimitás sal; bár a másik oldalon, megjegyzem, persze nem csupán a választott testületekkel bíró szervezetek azok, illetve a választás útján lévő
