Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 5 (276. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ENDRE SÁNDOR (Fidesz):
4495 Márpedig a regionális döntéshozatalban kulcskérdés, hogy megszülethete. A regionális önkormán yzatok jövőbeni létének kiváló alapja lehetne az a szakmai háttérbázis, amelyet a regionális fejlesztési tanácsoknál, a regionális fejlesztésben megerősödött szakemberek, hivatalok, ügynökségek tudnának mutatni. Akárhogyan is vizsgáljuk, akárhonnan nézzük, ez a cél megfogalmazott, és úgy hiszem, hogy 2020ig bátran kijelölhettük volna, és azt mondhattuk volna, hogy jó, lehet, hogy nem most, nem ebben a kormányzati ciklusban, hanem később, de megvalósulhatott volna. Sajnos nem fogadták el, így a decentralizá ció megint csak üres lózung maradt, a következménye vagy a megvalósulása pedig olyan lesz, amilyenre éppen a politikai iszapbirkózás megengedi. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszó lalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, így a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát az ajánlás 626. pontjaira: középtávú célok 2013ig. Megadom a szót Endre Sándor képviselő úrnak, Fidesz. ENDRE S ÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy téma mellett szeretnék szólni, és ez a DunaTisza közi homokhátság ügye, kérdése, problémája, megjelenítése az országos területfejlesztési koncepcióban, é s ennek kapcsán szeretném a kormánypárti módosító indítványokat és ellenzéki módosító indítványokat, valamint a területfejlesztési bizottság módosító indítványait áttekinteni. Azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb probléma, ha a DunaTisza közi homokhátsá ggal kapcsolatban területfejlesztésről beszélünk, az az, hogy ennek a problémának a kezelése gyakran csábít arra, hogy ez leszorítkozzon pusztán vízgazdálkodási, vízpótlási ügynek. Itt szeretném megjegyezni, hogy a módosító indítványokról szóló bizottsági vitára a kormány részéről is olyan elképesztően felkészületlen előadó érkezett, aki olyan fogalmakat sem tudott értelmezni, amelyeket korábbi kormányhatározatokban megtalálhatunk. Azt gondolom, hogy ha akár a térség szociológiai, mezőgazdasági vagy vízrajz i, geográfiai problémáit tekintjük, akkor fontos, ha azokat a célokat kijelöljük, amiket meg kell valósítani. Ezek a célok a homokhátság tekintetében a mezőgazdasági termelés biztonságának növelése, természeti változások hatásainak mérséklése, a terület né pességmegtartó képességének növelése, a hátság vízháztartásának javítása. Ez egy 2004es, szám szerint 2095. számú kormányhatározatból származik, amelyet a miniszter úr a területfejlesztési bizottság 2005. novemberi ülésén mondott el. Ennek szellemében, az t gondolom, értelmezhető az a módosító indítvány, amely a homokhátság problémáit országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségnek tekinti. Erre vonatkozik egy módosító indítványom, ahol geográfiai, meteorológiai, vízrajzi anomáliák összehangolt rendez ésére, mezőgazdasági, környezetvédelmi, rehabilitációs problémák megoldására és a szociológiai, településszerkezeti változások koordinálására teszek javaslatot. Azt gondolom, ez egybeesik azzal a szándékkal, amelyet ez a kormányhatározat is megfogalmazott. Ahogy én látom, a különbözőség abban van, hogy míg én arra törekedtem és az ellenzéki javaslatok arra törekedtek, hogy a DunaTisza közi homokhátság önállóan megnevezésre kerülő, önállóan lehatárolásra kerülő térség legyen, ezzel szemben a szocialista ind ítványok úgy akarják a homokhátság ügyét kezelni, hogy ezt a fogalmat próbálják letisztítani. Erre vonatkozott mind dr. Balogh László és Márfai Péter javaslata, amely csökkenti, tehát ki akarja venni azt, hogy a DunaTisza közi homokhátság releváns terület ei is megnevezésre kerüljenek, sajnos így azonban maga a homokhátság mint fogalom is kikerülne a területfejlesztési koncepcióból, csak a Duna mente
