Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak

2005. december 5 (276. szám) - A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):

4471 ELNÖK (dr. Világosi Gábor)

: Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy az írásban előre jelentkezett

felszólalók visszavonták ez irányú szándékukat. Megkérdezem

, hogy ezenkívül kíváne valaki hozzászólni. Jelentkezőt nem látok.

(Jelzésre:)

Horváth János képviselő úr! Horváth János képviselő

urat illeti a szó. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz)

: (Mikrofonja nélkül:) Elnök Úr! Köszönöm a szót. A téma a nyugdíjelőtakarékos

kodás…

(Közbeszólások az MSZP soraiból: Mikrofon! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nincs fent a

mikrofonod! - Derültség az MSZP soraiban. - Lengyel Zoltán: Ezek vagytok ti! Csak röhögtök a

korelnökön! - Felteszi a mikrofonját. - Folyamatos zaj. - Az elnök

csenget. - Hangok az MSZP soraiból: Sss!) Bocsánatot kérek a késedelemért! Van néhány képviselőtárs neve a listán. ELNÖK (dr. Világosi Gábor)

: Nincsen, képviselő úr. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz)

: Úgy látszik, hogy visszavonultak. ELNÖK (dr. Világosi Gá

bor)

: Igen. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz)

: Köszönöm. Előbb sor került rám, nem voltam ilyen optimista. Mégis, tisztelt Ház, szükségesnek tartom folytatni és kiegészíteni azt a nézetet, amit már a

költségvetési bizottságban többen elmondtunk; nevezetesen, bizo

nyítani azt, hogy a téma jó, de nem

kész. Jó, mert takarékosságra mindenféle tisztességes és hatásos eszközt meg kell ragadni, és a

kormány bizonyosan abban a helyzetben van, hogy intézményeket teremtsen, ösztönzőket vezessen a

rendszerbe, és ezt megjutalm

azza. A legfőbb akadály és fenntartás onnan jön, hogy ez a megjutalmazás, az ösztönzés nem világos,

kockázatos és olyan lehetőségeket rejt magában, amit később megbánunk, mert tüntetések jöhetnek

az Országház elé, és más alkalommal, s vagyunk jó néhányan,

akik kaptunk leveleket, és kapunk

leveleket, és gyűléseken Vásárosnaménytől Sárvárig részt veszünk. Tisztelt Országgyűlés! Amit már a bizottsági jelentésben is említettem: nincs ebben a törvényben

kifejezve világosan az, hogy hogyan is kezeli a megtakaríto

tt pénzt az a valaki, akit úgy nevezünk,

hogy számlakezelő. A számlakezelő, mint ahogy láttuk, lehet bank, inkább én is úgy rögtönzöm ezt,

hogy lehet bank; lehet más is, mert nincs kifejezve. Inkább a téma logikáját követve gondolom, hogy

igen, a bankok. H

a bankok csinálják, akkor annak a kockázata, hogy valaki megkárosítja a

takarékoskodó embereket, kevesebb. Azonban a bankokkal az a gond, hogy az egy olyan kockázat

nélküli, igen jelentős jövedelemforrás számukra, ami rendben van, de talán jobban meg kelle

ne osztani azzal a takarékoskodó emberrel. Nincs utalás itt arra, hogy például a bankok mit tegyenek azzal a kamattal, amit nyilván

megkeresnek, mert a pénzt nem fogják valahol bezárni egy papírládába, és ott tartani. A

befektetésnek jövedelme van. Hogyan

osztódik az meg a takarékoskodó emberrel? Például

kimondanám, javasolom, hogy a javított változatban mondassék ki, hogy a pénzpiaci verseny

szelleme legalább legyen jelen. És hogyan látja ezt a pénzpiac állami felügyelete? Semmiféleképpen nincsen utalás ar

ra, hogy mik a nemzetközi tapasztalatok. Tisztelt

Országgyűlés! Csak nagyon vázlatosan szabad legyen említenem, hogy az európai országok, akikkel

szeretjük magunkat összehasonlítani, többen művelik ezt a műfajt, és igen jól kiegészíti a másik

takarékossági oszlopot, amit a pénzügyminiszter úr negyedik oszlopnak, én harmadik oszlopnak