Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 5 (276. szám) - Az Országgyűlés elnöke néma felállásra kéri fel a jelenlévőket - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
4378 és nem csupán a benne rejlő uralmi lehetőséget, akkor szolgálatára tedd fel az életedet, még akkor is, ha nem ért meg a nép, sőt még akkor is, ha megkövez érte.” Veres Péterrel persze, hogyha ma idézem ezt a pár mondatot, egy ponton pörölve, d e nem értek egyet (Dr. Balsai István nevet.) : a fasiszta népiesség ma nyilván mást jelent, és nyilván ma ez, anélkül, hogy ne bántanék oktalanul politikustársakat, nem mondható ki; ’43ban, értem, miért mondta ezt Veres Péter. Ezért azt mondanám én az ő fa siszta népiessége helyett, hogy ez az önző, tekintélyelvű és felsőbbrendű népiesség (Közbeszólások a Fidesz és a függetlenek soraiból: Ez te vagy! Magadról beszélsz!) , amely akkor szereti a magyar népet és akkor szereti a polgárokat, ha ők ugyanazt gondolj ák, mint amit én. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Nem jó az, ha mindőnk közös nemzeti érzelmeivel egy népszavazáson kívánnak visszaélni, és az sem jó, hogyha azok, akik, Orbán elnök úr, közös nemzeti megegyezésről beszélnek, azok fölállítják a magyar pa rlamentet (Derültség a Fidesz soraiban.) , akik úgy gondolják, hogy úgy lehet közös megegyezést találni, hogy most ismételten a felállítással bizonyítom (Balogh László: Akkor maradj ülve!) , hogy ki is az igazi tiszteletadója a magyar nemzetnek. (Balogh Lász ló: Maradj ülve!) (14.10) Aki keresi a közöset, aki keresi a megegyezés lehetőségét, az nem felállást diktál, hanem kezet nyújt. Az elgondolkodik azon, hogy vajon jól tettee, amikor összeállt a Magyarok Világszövetségével. Az nem egyszerűen a határon túli magyarokért kéri, hogy közösen álljunk fel, hanem apáinkért és anyáinkért, gyermekeinkért és a nyugdíjasokért, mindazokért, akik ma aluljáróban alszanak, és mindazokért, akik dolgoznak, határon belül és határon túl, az egész magyar nemzetért, akik konzerv atívok, akik liberálisak és akik szociáldemokraták, akik az ön politikáját támogatják, és akik önnel pörölnek a magyar nemzetért. Őket mindet kell tisztelni, nem egymás érzéseit csapdába ejteni, nem diktálni; nem diktálni népszavazással, nem diktálni felál lítással! Nem azt állítani, és nem úgy viselkedni, hogy én vagyok a vezér, és én vagyok az, aki felállítja a népet (Balogh László: Akkor maradj ülve!) , felállítom a parlamentet (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) , aki diktálom Magyarországon a tempót! Bel átás kell, nyugalom kell, egymás kölcsönös tisztelete kell. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Az kellene, hogy mindazok, akik a nemzetet kívánják egyesíteni, képesek azzal is megbékélni, hogy 10 vagy 15 millió magyar a maga sokfajtaságában érték, hogy 15 é vvel a rendszerváltás után éppen abban rejlik demokratikus meggyőződésünk leglényege, hogy elfogadom pártelnökként, egy párt tagjaként és - csak négyévenként - választópolgárként is, hogy nagyszerű és csodálatos dolog, hogy sokfajták vagyunk, és lemondok a rról az önhitt jogról, hogy majd én diktálom, hogy mi kell a nemzetnek. Mert tudják, ki diktál? Az istenadta nép. (Moraj a Fidesz padsoraiban.) És az az igazság, hogy ha már valakit tisztelni kell, akkor tiszteljük azt az istenadta népet határon belül é s határon kívül, aki ebből a fajta álságos nemzetpolitikából, tavaly bebizonyította, hogy nem kér, köszöni szépen, megvan enélkül, mert bízik magában az álságos, csapdaejtő javaslatok nélkül is. (Moraj a Fidesz padsoraiban.) Köszönöm szépen. (Hosszan tart ó, nagy taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Annyi kiegészítést még hadd tegyek, hogy a ’90es parlament megalakulását követően volt egy kialakult, töretlen gyakorlat, hogy felállásra felszólítan i csak a házelnöknek van módja és lehetősége. (Balogh László: Meg a napirend utáni címét felolvasni!) Szeretném azt is elmondani, hogy ilyen esetekben a gyakorlat az volt, hogy ezt előre jelezték a frakciók, hogyha ilyen igény van, úgyhogy kérem, hogy erre még házbizottsági ülésen térjünk vissza . (Dr. Lamperth Mónika: Ezt csak az tudja, aki bejár rendszeresen. - Taps a kormánypárti padsorokban. - Balogh László: Igazam van, elnök asszony!) Köszönöm.
