Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 1 (275. szám) - Az ülésnap megnyitása - A száz lépés program megvalósításáról szóló beszámoló, valamint a száz lépés program megvalósításáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
4287 előtt kinyissák a szájukat. Tehát én úgy gondolom, az a felháborító, hogy a kormány benyújt egy ilyen programot, és nincs itt ezen a vitán. De visszatérve a progra mhoz: ennek a rákprogramnak még most folyik a társadalmi vitája, tehát egyáltalán nincs még ezzel kapcsolatosan kész a program, de mindennel, ami ezt előreviszi, természetesen egyet lehet érteni. De, tisztelt képviselőtársaim, mérhetetlenül farizeus az a p olitika, amelyik azt hirdeti, hogy küzdjünk a rák ellen, ugyanakkor minden egyéb lépése ellene tesz annak, hogy valóban hatékonyan fel tudjunk lépni ez ellen a kór ellen. (13.20) Az már csak hab a tortán, hogy a negyedik lépés azt mondja, hogy tíz év alatt 15 százalékkal csökkenjen a daganatos betegek száma. Tudják, erről a Hofi Gézának a sertéstenyésztőkről szóló, annak idején nagy sikert aratott pamfletje jut az ember eszébe, hogy: tessék mondani, és meg tetszettek kérdezni az érintetteket is? Mert abban egyetértünk, hogy a daganatos halálozás csökkentésének érdekében mindent meg kell tenni, ez is bizonyíték arra, hogy bizony ez egy fércmunka, és nagyon sebtében készült. De hatékony lehete a daganatos betegségek elleni küzdelem akkor, amikor ellenérdekelt té tesszük az egészségügyi szolgáltatókat a szűrésekben? Mert hiába mondja, ha itt lenne a miniszter úr vagy az államtitkár asszony, hogy a szűrésekkel kapcsolatos felső korlátokat eltöröltük; igen ám, de a finanszírozás a kasszában marad, és lehet, hogy e ltörölték, attól még a volumenkorlát ebből a szempontból élni fog. Kíváncsi vagyok ezzel kapcsolatban Nagy államtitkár úr véleményére. A másik pedig: lehet daganatos betegség elleni küzdelemről beszélni akkor, amikor a külön keretes gyó gyszerek csoportjának a megszüntetésével beemelik a hbcsbe. Elméletileg ez jó, egy egyszerűbb megoldás, csak a szakmai kollégium ajánlásait ezzel kapcsolatban nem veszik figyelembe. Jóllehet az OEP főigazgatóhelyettese a bizottsági vitában jól megvezette a bizottságot, mert azt mondta, hogy egy tartózkodó szavazattal elfogadta a tervezetet a szakmai kollégium, csak azt felejtette el hozzátenni, hogy magához a hbcshez még 10 pontot hozzáírt a szakmai kollégium, az addicionális költségek kérdéskörét, a vol umenkorlát kérdéskörét, és még lehetne sorolni, hogy mi az, amit még meg kell oldani. Arról nem beszélve, hogy már régóta a daganatos betegségeket protokoll alapján - tehát ez nem egy újdonság, a szakma kiválóan működik ebből a szempontból. Most látszik, h ogy azok az intézmények, amelyek komolyan veszik, ez a 48 kezelőhely, hihetetlen veszteségeket fog elszenvedni pont ebből kifolyólag; nem tudja, hogy mit csináljon. Nyilvánvalóan a betegek kezelését nem tagadhatja meg. Hála istennek, a magyar egészségügybe n dolgozók moralitása még mindig olyan kiváló, hogy működik a rendszer. Pont az Egészségügyi Minisztérium végzett felmérést az elégedettséggel kapcsolatban, és az ember azért meglepődik, hogy a lakosok túlnyomó többsége még mindig elégedett az egészségügyi ellátással, jóllehet akik benne dolgoznak, akik ismerik, hogy működik, tudják, hogy hihetetlenül nagy problémák vannak. Könnyű megállapodni az Érdekegyeztető Tanácsban, hogy ennyi meg annyi legyen a minimálbér. Nagyon jó dolog, hurrá, lehet hozzá tapsolni . De az, hogy nem adok hozzá egy fillért sem az intézményekbe, hogy annak milyen következményei vannak; az, hogy az egészségügyi intézmények rohamosan adósodnak el... Elbocsátások vannak, nincs olyan nap, amikor a napi sajtóban ne lehetne arról olvasni, ho gy ebből az intézményből bocsátottak el embereket, abból az intézményből bocsátottak el embereket. A működés feltételei nincsenek meg maholnap. Akkor ne nagyon örüljünk ennek! Sajnálom, hogy a miniszter úr nincs itt, de Hankó Faragó államtitkár úr mint az igazságügyi tárca képviselője figyelmét szeretném felhívni. Itt szó volt a tbtörvény vitája kapcsán is - és Rácz miniszter úr is szóba hozta, aztán elegánsan eltávozott - a háromlépcsős tbszabályozásról. Tulajdonképpen olyan nagy újdonság nincs a nap ala tt, hiszen annak idején, '93ban, amikor az Országgyűlés határozatot fogadott el az egészségügyátalakítás kapcsán, ez benne volt abban a határozatban. És ha valaki figyelmesen elolvassa a tbtörvényt, lényegében a struktúráját illetően illeszthető az átal akításhoz, illetve az érvényre juttatáshoz - így fogalmaznék, az a helyes.
