Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 29 (273. szám) - Egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP):
4075 Tisztelettel kérem, hogy az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot támogassa. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tis ztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelzett képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Serfőző András képviselő úrnak, MSZP. DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az emberi fejlődés motorja a szellemi tevékenység, amelyet a jogtalanul felhasználók elől védeni kell. Erről szól ez a módosítástervezet. A szellemi tulajdonra vonatkozó európai közösségi szabályozás alapvető célja az egységes belső piac megteremtése, illetve zavartalan működésének előmozdítása. A tagállamok szerzői jogi és iparjogvédelmi jogszabályai közötti különbségek különösen az áruk szabad mozgásának képezhetik akadályát, és torzíthatják a belső piacon folyó s zabad versenyt. Ezeknek az akadályoknak a felszámolását célozta az a jogharmonizációs folyamat, amely az 1990es évek elején indult meg. E jogharmonizációs folyamat alapvetően az anyagi jogi jogszabályok egységesítésére irányult. Mindez az iparjogvédelmi o ltalmi formák tekintetében különösen az oltalmazhatósági feltételeknek, az oltalom tartalmának, korlátjainak és időtartamának a meghatározását jelentette. A szerzői jogi irányelvek szintén elsősorban az anyagi jogi kérdések egységesítésére irányultak. A ta gállami jogszabályok közelítésével párhuzamosan az Európai Közösség - élve az irányadó hatásköri szabályokkal - megteremtette a közösségi védjegy, a közösségi formatervezési minta, a közösségi növényfajtaoltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány és egyes termékek tekintetében a közösségi földrajzi árujelző oltalom intézményeit. A közösségi szabadalom létrehozására pedig időről időre kísérletet tettek. Az ezeket az intézményeket szabályozó közösségi rendeletek azonban az irányelvekhez hasonlóan szintén jóré szt a tagállamokra hagyják a jogérvényesítésre vonatkozó szabályozás kialakítását. Az 1990es évek végére világossá vált, hogy önmagában az anyagi jogi jogszabályok közelítése nem elégséges ahhoz, hogy a belső piacon fennálló, a szellemi tulajdonra vonatko zó tagállami szabályozások közötti különbségekből eredő akadályokat teljes mértékben felszámolják. A szellemi tulajdonjogok megsértésére vonatkozó statisztikai adatok is cselekvésre serkentették az Európai Bizottságot. A Bizottság a helyzet orvoslására 200 0ben egy cselekvési tervvel állt elő, az e tárgyban alkotott, úgynevezett Zöld könyvre alapított, széles körű konzultáció előzte meg ezt az akciót. A cselekvési terv azonnali intézkedést igénylő feladatként jelölte meg különösen a jogérvényesítésre vonatk ozó tagállami jogszabályok közelítésére irányelvjavaslat kidolgozását, a jogérvényesítéssel érintett hatóságok képzését és tájékoztatási szolgáltatások bevezetését, a jogsértésekre vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtésére és elemzésére szolgáló módsze rtan elkészítését. E cselekvési terv végrehajtásának első fontos eredménye a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29én fogadott el. Az irányelv célja az egységes belső pi ac zavartalan működésének a megteremtése, valamint az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele az e jogok érvényesítésére irányadó tagállami jogszabályok közelítése útján. Tisztelt Országgyűlés! Az irányelv 20. cikke értelmében a tagállamoknak 2006. április 29ig kell az irányelvnek megfelelő jogszabályaikat hatályba léptetniük. Az irányelv tárgyi hatályát rögzítő 2. cikk kapcsán fontos kiemelni, hogy az irányelv hatálya a szellemi tulajdon valamennyi, a tagállami jog okban és a közösségi jogban szabályozott formájára kiterjed. Az irányelv preambulumbekezdése is leszögezi: a tárgyi hatályát a lehető legszélesebb körben kell megállapítani. Az Európai Bizottság 2005. április 13án az Európai Unió hivatalos lapjában nyilat kozatot tett közzé, amelyben meghatározta, hogy melyek azok a szellemi tulajdonjogok, amelyeket mindenképpen az irányelv hatálya alá tartozónak tekint. A nyilatkozat a következőket sorolja fel: a