Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - IVANICS FERENC (Fidesz):
3979 szinte egyáltalán nem állnak rendelkezésére. Így nem lehet beszélni a turizmus tudatos, megalapozott tervezéséről. Végül a 118126 . oldalig terjedő részben észrevételezném, hogy a fogalommagyarázatok turizmust érintő részeit célszerű lenne a témában illetékes nemzetközi és hazai szakmai szervezetek és a rendelkezésre álló hazai szakirodalom alapján szerepeltetni. Köszönöm a figyelmet . ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra következik Ivanics Ferenc képviselő úr, Fidesz. IVANICS FERENC (Fidesz) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A területfejlesztési koncepcióról szóló javaslat erősen összefügg a f ejlesztéspolitikai koncepcióval, azonban azt gondoljuk, hogy ez az összefüggés nem mindig és teljes mértékben fedezhető fel a két anyag között. (2.40) Számunkra kimondottan fontos, hogy a területfejlesztési koncepció megállapításai olyan módon képezzék le az elmúlt tízéves magyar területfejlesztést, amelynek révén egyértelműen megvalósíthatók azok az irányok, amelyeket ki szeretnénk jelölni. Mire gondolok? Egy korábbi országgyűlési anyag tárgyalásakor világosan és egyértelműen leírta a kormány, hogy a terül eti különbségek nőttek az ország két felében. Ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tízéves területfejlesztési gyakorlat Magyarországon valamilyen oknál fogva nem volt eredményes, nem volt szerencsés. Itt nagyon fontos kiemelni azt, hogy olyan kérd éskörökben is törődjünk a régiókkal, amelyek tulajdonképpen az ő számukra az ő működésükön kívül eső mozgások. Mire gondolok? Arra gondolok, ha például egy régióba egy nagy cég betelepül, az automatikusan feljavítja a GDPt, ugyanakkor ez a számarány, amit minden számítás alapjául veszünk a területfejlesztésben, nem takarja a települések pontos fejlettségi állapotát. Ez azt is hozhatja, hogy egyegy nagyobb cég olyan fejlődésbeli különbségeket takar el, amelyek enélkül nem lehetnének meg. Ezért esetlegesen érdemes lenne gondolkodni azon, hogy úgy vizsgálni egy terület fejlettségét, hogy ezeket a kiemelkedő cégeket nem vesszük figyelembe, és úgy próbáljuk meglátni az adott terület lehetőségeit. Ebben az esetben a NyugatDunántúlra kell gondolni, hiszen a Nyug atDunántúlon, Győrben van egy Audi, ami hihetetlenül jól működik, idehozzák a fejlesztési részlegüket is, és olyan exportadatokkal rendelkeznek, amelyek GyőrMosonSopron megye mutatóját megdobják, de ebből még nem következik az, hogy Győrtől 1520 kilomé terre településeket nem önt el a víz, mert a csatornázottságuk például olyan állapotban van. De ugyanígy említhetném a megye közepét is. Hiszen Sopron és Győr között, ami két jól fejlett városnak mondható magyarországi viszonyok között, a két közbenső tele pülés, megyei szinten középváros, Kapuvár és Csorna meglehetősen nehéz helyzetben van, álláshelyek szűnnek meg, és az elmúlt évben például a kapuvári körzetben a munkanélküliségi mutató, volt olyan település, ahol több mint 16 százalékos volt. Azt hiszem, ez eléggé megdöbbentő adat, ha a fejlett GyőrMosonSopron megyéről beszélünk. Nos, ezek azok a különbségek, amelyeket a jelenlegi területfejlesztési számok elfednek. Ezért úgy hiszem, ahogyan korábban többen említették, a kistelepüléseken élőkre sokkal jo bban oda kell figyelni. Azokat az adatsorokat, amelyek az informatikai ellátottságban is visszaköszönnek a kistelepülésen élők felé, jobban figyelembe kellene venni, és a lehetőséget jobban meg kellene teremteni számukra. Egy másik fontos kérdés az, amit m ost is és a korábbi napirendi pont kapcsán is említettünk, hogy vajon hogyan állunk pólusokkal, hogyan állunk a különböző területi centrumokkal Magyarországon. Sok helyen gondolkodnak ezekről, sok helyen gondolkodnak azon, hogy tulajdonképpen a fejlesztési központ vagy az erős városhálózat a megfelelő térség. Itt ki kell
