Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KOCSIS RÓBERT (Fidesz):
3977 A fentiek megkérdőjelezik egy új OTK elkészítésének szükségességét és indokoltságát, tekintettel arra, hogy önmagában egy újabb koncepció Országgyűlés által történő elfogadása, ehhez igazodó kormányzati intézkedések menet k özbeni hatékony ellenőrzése nélkül nem nyújt garanciát a koncepció gyakorlatban történő megvalósítására. De mi is a helyzet az új területfejlesztési koncepcióval? A 7 tervezésistatisztikai régiót a kormány, a turizmus szakmai jelzései ellenére változatlan területi lehatárolással terjesztette elő, amely intézkedés konzerválta a Balaton, a Dunakanyar és a Tiszatavi kiemelt üdülőkörzet több régió közötti megosztottságát. Az új OTK készítésének indokoltsága vitatható. Az EUtagság kapcsán jelentkező többlettá mogatási lehetőségek már korábban is ismertek voltak, konkrét nagyságrendjük viszont jelen pillanatban sem ismert. Elegendő lett volna az eredeti OTK felülvizsgálata és a konkrét tapasztalatok alapján történő kiegészítése, illetve részbeni módosítása. Az e redeti OTK turizmus integrált tervezésére, komplex fejlesztésére vonatkozó differenciált javaslatai ma is aktuálisak. Az ország geopolitikai helyzetéből, domborzati viszonyaiból kiindulva már régen stratégiai kérdésként kellett volna kezelni a Duna és a Ti sza menti, határokon átnyúló, interregionális komplex fejlesztési tengely központi programként történő szerepeltetését, beleértve a turizmus különböző ágait is. (2.30) Ezen túlmenően illett volna számba venni a különböző európai hálózatokhoz történő csatla kozási lehetőségeket is. A tervezet 7. oldalán szereplő ábrában is jelezni kellett volna, hogy az országos fejlesztési koncepció 2050ig szóló jövőképet is tartalmaz, a középtávú országos fejlesztési stratégián belül jelezni kellett volna az elkészült, elf ogadott, illetve egyeztetés alatt lévő ágazati stratégiákat, valamint ezek figyelembevételével az EUtámogatással és a hazai társfinanszírozásban megvalósítandó országos fejlesztési programok felsorolását. Az OFKra tett észrevételekkel összhangban az OTKban és a II. nemzeti fejlesztési tervben is indokolt a turizmus fejlesztésének önálló programként történő szerepeltetése a fentiekben részletezett indokok alapján. 10. oldal: a közlekedéspolitikán belül szemléletváltásra lenne szükség, a személyszállításon belül szükség lenne már a turizmus által keltett jogos igények figyelembevételére is. A 12. oldalon a felsorolásokból kimaradtak a megyék, a kiemelt térségek köre indokolatlanul leszűkült az eredeti OTKhoz képest. A 17. és a 19. oldalon a nemzetközi jele ntőségű turisztikai vonzerővel rendelkező térségeket, illetve turisztikai potenciált a szakmában elfogadott elnevezéssel lenne célszerű szerepeltetni. A turisztikai infrastruktúra, szuprastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások körét nevesítve célszerű let t volna részletesebben bemutatni a nem szakmabeliek egyértelmű tájékoztatása érdekében; például kerékpárút, vízi út, kikötő, turistaút, és így tovább. A 21. oldalon egy új város- és vidékrendszer megteremtését mennyiben szolgálja a nemzeti fejlesztési terv és az NVT külön tervezése az EUirányelvek módosulása kapcsán? A 39. oldalon a sémában a Tisza mint komplex fejlesztési tengely meg sem jelenik. A 4445. oldalon szereplő ábrák alapján is látszik: a DunaTisza csatorna és a csongrádi vízlépcső, valamint a DunaTisza hidak megépítésének szükségessége nemzeti stratégiai szempontból is fontos. A 4748. oldalon a termálvízkészlet elsődleges gyógyászati hasznosítása biztosítandó. Az energetikai célú hasznosítás talán nem ilyen fontos, helyette a rendelkezésre á lló és megújuló vízenergia alkalmazása és komplex hasznosítása célszerű. A 49., 50. és 81. oldalon a vidékies térségek egyértelmű lehatárolása szükséges, az FVMmel történő egyeztetés alapján, a későbbi felesleges átfedések, hiátusok elkerülése érdekében.
