Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
3975 fejlesztési koncepcióban, mind a területfejlesztési koncepcióban meg nagyvárosokat fogalmaz meg, konkrét, jól körülhatárolt közigazgatási egységű nagyvárosokat. Ha valóban azt gondoljuk, hogy térségek és póluscsoportok vannak, akkor viszont nagyon nehezen értelmezhető, mondjuk, a DélAlföldnél Szeged, amelynek a Baja és Ecsekfalva közötti teret kellene összefoglalni Szegedről. Erre esély sincs, sem ha a közlekedésfe jlesztési koncepció húszéves kitekintését nézzük, vagy bármilyen más térszervező egyéb eszközrendszert, amiről itt szó is van, hogy majd újabb koncepciók lesznek. Benyújtásra került a területfejlesztési bizottságban a közlekedési hosszú távú fejlesztés úja bb verziója, ezekben ezt nem is értelmezi, hiszen mindent a határon átnyúló tranzitutaknak rendel alá fő szabályként. Tehát nincs mellérendelve ez a része. Szerintem pedig ezzel számolni is kell tartósan, ezért érdemesebb valóban póluscsoportokban vagy alc soportokban beszélni, amely megfogalmazódott mind a KözépDunántúl esetében, mind úgy látom, most már a NyugatDunántúl esetében is. Akkor joggal mondhatjuk azt, hogy bizony ez Békés megye szemszögéből vagy a délalföldi régió szempontjából is ugyanígy meg fog fogalmazódni. Elhangzott Sopron esetében, hogy az 1950es közigazgatási reform vesztese, Békés megyében Gyula esetében ugyanez megtörtént, és nem tudott kifejlődni egy új nagyvárosi fejlesztés, mint más helyeken, mondjuk, Nyíregyházán. És ők is fogják biztosan Debrecen viszonylatában ugyanezt a problémát feszegetni. Tehát ha konzekvens az anyag a térség versenyképességével kapcsolatban, akkor konkrétan joggal fölvetődhet akár egy BékéscsabaGyulaBékés városegységnek a megfogalmazása. (2.20) Vagy ha az európai uniós modernebb felfogású pólusok helyett egyféle, ilyen úgynevezett tengely megfogalmazásban gondolkozik, akkor pedig mondhatnánk így, hogy egy Arad, Gyula, Békéscsaba, Szarvas - csak a városokat sorolom - és Kecskemét tengely joggal fölvetődhet, és valóban a határ menti átnyúlásnak a problémáját is kezeli, amely bizony a Partiumnak és Románia és Magyarország európai uniós csatlakozása, amire ez teljesülne, nagyjából egy térbe is kerül, ennek a problémáját így egységében kell kezelnie, ha már egys zer valaki 2020ra veszi a bátorságot, hogy területfejlesztésben gondolkodik. És nyilvánvalóan Szegedről meg Temesvár és Újvidék problémája ugyanígy fölvetődik, mint egy térben való gondolkodás, hiszen Szegednek sok esetben természetesebb kapcsolat, mint m ondjuk Füzesgyarmattal kelljen kapcsolatot kiépíteni pólusjellegű, pólusképző hatásait, vagy Baja felé teszi meg, sokkal inkább dél felé fogja kifejteni hatását. És utána pedig már Kiskunfélegyházától fölfele inkább Kecskemét, Budapest irányába van egy húz ása az egész térségnek, ha most azt tekintjük, ami 2020ra várhatóan mint térképző erő lesz. Ezért mindenféleképpen felvethető ez a gondolkodásmód. A másik: én azt gondolom, hogy fontos felvetés lehet, elfogadva azt, hogy vannak ilyenolyan folyók meg tava k menti térségek, mint a Duna, a Tisza és a Balaton. Joggal vethető fel, még egyébként a kormányprogramban is Tisza és mellékfolyói voltak, és leginkább most megint egy kicsit lokálpatriótaként mint Békés megyei, mint a Körösvölgyben képviselő, a Körös vö lgye, mente vagy éppen térsége, mindegy, hogy nevezzük, attól függ, hogy mi a divatszám, de tulajdonképpen ennek az egy vizes lakóhelynek a környezete döntően befolyásol minden szempontból. A Tisza térsége fogalomrendszerébe beletenném a Körös mentét vagy valami hasonlót, ugyanúgy a védett természeti értékeket, vízgazdálkodást, tájhasználatot, helyi termelők, szolgáltatók együttműködését, helyi szereplők összefogását, külső elérhetőség javítását, a foglalkoztatás javítását, árvíz, belvíz, aszály környezetká rosító hatásának integrált kivédését - ez mind beleilleszkedik, sőt mondhatnám azt, hogy európai uniós elvekkel akár az integrált rendszerbe is, hiszen a partiumi erdélyi részekre több száz kilométeren át majd később ez kapcsolódni fog, mindenkor is determ inált innen, erről a részről. Tehát bizony, mi azt gondoljuk: miért is kell most négy országos jelentőségű integrált térségnek lenni? Gondoljunk bele, Békéscsabáról vagy Gyuláról nézve, vagy Szarvasról nézve országos jelentőségű a saját problémá ja, mint ahogy Szegednek is feltételezem, a saját szemszögéből a
