Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz):
3933 ez az utolsó nagyon nagy lehetőség azoknak a haveri köröknek, akikből önök téeszalapú tőkés nagybirtokost akarnak kovácsolni 2002 óta megrögzötten. Ehhez most kapkodva benyújtottak egy szövetkezeti törvényt, és azt állítják, hogy ezt várták a szövetkezeti tagok és a vezetők. Nem igaz, ez hazugság, ezt önök is tudják! Nyilvá nvaló, hogy egy kötött baráti kör most újbóli feltőkésítésén fáradoznak azon szövetkezeti tagok vagyonának kisemmizésével, akik valamikor megalapították és egyáltalán még életben tartották ezeket a szövetkezeteket. Azt hiszem, nem meglepő, hogy csatlakozva itt több ellenzéki képviselőtársam hozzászólásához, nem lehet mit kezdeni ezzel a szövetkezeti törvénnyel; ez a magyar szövetkezeti tagság elárulása. Az önök elődei egyszer beverték a téeszbe őket, most pedig kinullázzák onnan őket. Ez a szocialista vég s ajnos a mezőgazdaságban napjainkban. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelettel köszöntöm kedves képviselőtársaimat. Hozzászólásra következik Farkas Sándor képviselő úr, Fidesz. FARKAS SÁN DOR (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten volt már módomban kritizálni ezt a törvényt, már csak azért is, mert megítélésem szerint talán az egyik legrosszabb agrárvonatkozású törvény, amit a legutolsó időb en ebben a nagy kapkodásban önök beterjesztettek. Ezt merem nyugodtan úgy is mondani, mint aki 1992től ’99ig egy szövetkezet vezetője volt, és egy maradványszövetkezetben - sajnos kényszerűségből - még ma is irányítanom kell azokat a kérdéseket, amelyeke t itt, ebben a törvényben aztán végképp katasztrofális állapotba akarnak hozni. Tehát van ráhatásom, van személyes tapasztalatom, és a múlt héten azért is próbáltam paragrafusonként végigmondani az összes problémáját ennek a törvénynek, mert meggyőződésem szerint ezzel olyan kárt okoznak, amely súlyos - azon kívül, hogy komoly milliókat, akár talán milliárdokat is kivesznek majd a leendő szövetkezeti tagok zsebéből - de önmagában ez a törvény emberi sorsokat pecsétel meg, családokat tesz tönkre. Azt hiszem, ebbe önök nem gondoltak bele, mert ennek a törvénynek számtalan pontja arra alkalmas, hogy - ahogy már képviselőtársaim is elmondták - kisemmizzék azokat a tulajdonosokat, akik valami módon ma még szövetkezeti üzletrésszel vagy majd a leendő szövetkezeti üzletrésszel fognak élni. A szövetkezeti üzletrész körüli viták 1992 óta, mondhatni, napirenden vannak az I. számú szövetkezeti törvény és az átmeneti törvény rendelkezései értelmében. Sajnos, a mai napig ezek a törvények mind inkább, mondhatnám, átmeneti jellegű orvoslások voltak, mintsem a helyzet megoldását próbálták volna megteremteni. Ezzel a törvénnyel kapcsolatban a bizottsági ülésen elmondtam, ahol nem valami nagy tetszést váltottam ki, hogy a mezőgazdaságról továbbra is fenntartom azt a gondolatoma t, hogy a mezőgazdaságra továbbra is speciális agrárszövetkezeti törvényt kellene létrehozni még akkor is, ha ez ellentétes a kormányzat gondolkodásmódjával, már csak azért is, mert olyan speciális helyzetben vannak a mezőgazdasági szövetkezetek, amelyeket nem lehet összevonni az ipari szövetkezetekkel, a különböző iskolaszövetkezetekkel, netalán még a szociális szövetkezetekkel is, ég és föld a kettő. Ezeknek a mezőgazdasági szövetkezeteknek, mondhatnám azt, van egy történelmi múltja, ha tetszik, ha nem, a mit bizony értékelni kellene abból a szempontból, hogy az abban dolgozó, illetve ma már nyugdíjas tagok érdekét védeni kellene ennek a törvénynek. Ez a törvény ezt nem védi. Ezeket az embereket kisemmizheti egyik pillanatról a másikra ebből a tulajdonosi k örből. Én tehát úgy gondolom, hogy ez a törvény - többször elmondtam - teljesen alkalmatlan arra, hogy ilyen módon tárgyaljunk róla. Az elmúlt héten én már figyelmeztettem a tisztelt
