Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
3920 elképzeléseink, de attól a pillanattól kezdve, hogy ezek nem kellően körülhatároltak, jelentős veszélyeket hord magában. Döbbenetes volt a mai este során, amikor a bizottság többségi véleményeként megfogalmazódott rendezetlenség is indokként került elő, miszerint az Állami Vagyon ügynökség, az ÁPV Rt. - vagy urambocsá, felszámolás alatt levő állami gazdaság - bejegyzései vannak ma is tulajdoni lapon. Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor, ha valamilyen jogügylet van a felszámolt cég körül vagy a földet birtokló cég körül, vagy pontosan azt a földterületet érintően, amiről szó van, nem fogja a földhivatal hála istennek a tulajdoni változást bejegyezni addig, amíg a jogi ügylet nem rendeződik le. Természetes, hogy vannak ilyen bejegyzések a földhivatalnál. Ha úgy gondolják, hogy ez a földh ivatalnak a hibája, akkor még mindig az FVMhez tartozik, kéretik tükörbe nézni, és fölróni hibaként, hogy három és fél éves semmittevés után még mindig ilyen bejegyzések vannak a tulajdoni lapnál. De szeretném megvédeni az egyébként túlterhelt földhivatal i dolgozókat, hogy ebben abszolút nem ők a hunyók, és abszolút nem az ő hibájuk. Én hibaként csak azt tudom fölróni, hogy ennek a napirendi pontnak a tárgyalásánál ez indokként előkerülhetett. Ezt a “ként”et súlyosbítja az, hogy ráadásul a bizottság több ségi véleményének a megformálása során került elő indokként. A környezetvédelmi bizottság részéről is elhangzott néhány aggály, amit meg kell hogy erősítsünk. Ezek az elhangzott aggályok teljesen komoly aggályok a természetvédelmi területekkel kapcsolatosa n, azoknak a mozgásával kapcsolatosan, és nem biztos, hogy a természetvédelmi területeknek előnyt fog jelenteni ez az újfajta szabályozás, sőt mi több, esetlegesen hátrányt is jelenthet. Nem biztos, és el kell játszani az embernek a kérdéssel, hogy ugyan v ajon miért van az, hogy sürgős ennek a jogszabálynak a keresztülvitele sürgősséggel, éjszaka tárgyalva, téli szünet előtt gyors, ügető trappban, és nem sikerül megalkotni egy olyan jogszabályt, ami a gazdák korkedvezményes nyugdíjáról szól. (22.00) Ugyan v ajon miért? Lehet, hogy ez a két érdek ugyanúgy küzd egymással, mint ahogy küzdöttek a kormánypártok és a kormány azért, hogy egy fél hónapos jogszabályt tudjanak meghozni, amit holnap megszavaz a parlament, két hét múlva meg hatályon kívül fogja helyezni. Végig kell gondolni, hogy mi lehet emögött. Mert aki a földből él és a földdel érintett, joggal el fog gondolkozni ezen a kérdésen, hogy miért nem vehetem meg az apám földjét, miért nem gazdálkodhatok rajta tovább, és miért kell ilyen csavarokat beletenni a történetbe. S miért kell azt mondani a nagy nyilvánosság előtt, hogy igen, van a gazdák korai nyugdíjazásáról jogszabály 2005. január 1jétől? Csak, tisztelt képviselőtársaim, nem működik, mert a hozzá nem értés miatt a kapcsolódó jogszabályokat elfelej tették megalkotni! És nem működik ez a konstrukció sem, helyette ilyen kényszercselekvések vannak, mint az előttünk fekvő törvénytervezet. Ez nagyon nagy baj. Nagyon nagy baj, hogy ez így folyik ma a magyar mezőgazdaság környékén, és nagyon nagy baj, hogy a “földért életjáradék” című földállamosítási program működik az adott területen gazdálkodó gazdák között működő vagy működhető földpiaci mozgás helyett. És folytathatnánk még a sort, hogy mik is gátolják ezeket a mozgásokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Ígé rtek a kormánypártok november 15ére hitelt a földvásárláshoz. Nem tudja az ember a telefonját használni, mert állandóan azt kérdezik, hogy melyik banknál lehet fölvenni ezt a hitelt. Elfelejtették azt a rendeletet is megalkotni és kiadni! Mulasztások soro zata terheli a jelenlegi kormányt a mezőgazdasággal és mezőgazdaságból élőkkel szemben, és eközben gyorsítottan, éjszakába menően, a nyilvánosság teljes kizárásával, bocsánatot kérek a kifejezésért, sumákol a parlament egy olyan törvénnyel, ami meg fogja h atározni a magyar mezőgazdaság életterét az elkövetkezendő években és a lehetőségeit. Nemkülönben a vidéken élő embereknek, akiknek életeleme a termőföld, és lényeges szempont a számukra, hogy magyar tulajdonban tudjuke tartani ezt a földet, vagy pedig sp ekulánsok elviszik a helyben lakó emberek elől. Márpedig úgy tűnik, hogy ezekkel a sebtében megalkotott jogszabályokkal ezt segítjük elő, ha mással nem, akkor a
