Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3915 Nemzeti Földalapba tartozó földek vagyonkezelése és hasznosítása a földbirtokpolitikai irányelvek szerint történt. 2002. július 19e óta a földbirtokpolitika részletes irányelveit és a Nemzeti Földalap vagyonkezelésének és hasznosításának szabályait országgyűlési határozat rögzíti, a 48/2002. (VII. 19.) országgyűlési határozat. A Nemzeti Földalapról szóló törvény első átfogó módosítására 2002ben került sor, mégpedig a 2002. évi XXI. törvénnyel. A törvénymódosítás oka ek kor a vagyongazdálkodás átláthatóbbá tétele és a vagyonkezelő szervezeti formájának átalakítása volt. Jelen törvényjavaslat elkészítésére alapvetően három okból került sor. Egyrészről a kormány száz lépés programjából meghatározásra került az, hogy az álla mi tulajdonú földekből közfeladatok ellátása és a szociális földprogram érdekében termőföldeket kell biztosítani. Másrészről a kormány a száz lépés program kapcsán döntött a “földet életjáradékért” program negyedik ütemének meghirdetéséről is. A korábbi él etjáradéki programok tapasztalatait, a társadalom részéről felmerült igényeket és nem utolsósorban a költségvetési helyzetet is figyelembe véve a negyedik ütem meghirdetését megelőzően szükségessé vált újraszabályozni a “földet életjáradékért” programot. I tt szükséges megjegyeznem, hogy az életjáradék fizetése ellenében történő termőföldszerzés részletszabályait külön jogszabály, nevezetesen a 210/2004. (VII. 9.) számú kormányrendelet tartalmazza, melynek a módosítására vonatkozó javaslatot a Nemzeti Földal apról szóló törvénnyel egyidejűleg a tárca elkészítette, s azt a kormányhoz benyújtotta. A törvénymódosítás harmadik indoka a pontatlan, nem egyértelmű törvényi rendelkezésekből adódó jogalkalmazói bizonytalanságok megszüntetése, a szakmai szempontok érvén yesítése volt. Mindezek alapján a törvényjavaslat a Nemzeti Földalapról szóló törvény átfogó módosítását tartalmazza. Először a törvényjavaslatnak azon rendelkezéseiről szólnék, melyek a hatályos szabályok pontosítását célozzák, s melyek kiemelkedő jelentő séggel bírnak a jogalkalmazás szempontjából. A törvényjavaslat a hatályos rendelkezésekkel összhangban egyértelművé teszi azt, hogy a Nemzeti Földalapba mint a kincstári vagyon sajátos alvagyonába tartozó ingatlanokra speciális szabályok vonatkoznak. A tör vényjavaslat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet esetében a hatályos szövegben szereplő vagyonkezelő szervezet helyett a tulajdonosi joggyakorlásra való utalást tartalmazza. Ennek oka az, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatályos szövege alapján a N emzeti Földalapkezelő Szervezet a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok felett a tulajdonosi jogok teljes körét gyakorolja. A törvényjavaslat a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok azon köré t, amelynek tulajdonosa korábban is a magyar állam volt, egységesen a közhiteles ingatlannyilvántartás segítségével definiálja. Eszerint a törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik mindazon termőföld, mező, erdőgazdasági művelés al att álló belterületi föld, valamint a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület, melyeknek vagyonkezelőjeként a közhiteles ingatlannyilvántartásban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, más központi költségvetési szerv v agy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, valamint ezek jogelődjei vannak feltüntetve. A törvényjavaslat a Nemzeti Földalap vagyoni köréből kiveszi a mezőgazdasági vízi létesítmények medreit és az azokkal szerves egységet képező földter ületeket. Ennek oka az, hogy a földterületek és a területeken álló vízi létesítmények használati, hasznosítási, üzemeltetési szempontból egységet képeznek, így indokolatlan az ezen vagyontárgyak felett kettős vagyonkezelői jog fenntartása, például a Kincst ári Vagyoni Igazgatóság plusz a nemzeti vagyonkezelő szervezet. A Nemzeti Földalap vagyoni körébe fő szabály szerint továbbra sem tartoznak a természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldek. Ez alól csupán egy eset képez kivételt. A “földért életjáradékot” programmal összefüggésben megoldást kellett találni annak a jelentős társadalmi
