Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3909 Többet kell fizetniük a gazdáknak, erről már itt szó esett. A jelenlegi rendben nem kellett az exportra kerülő borok esetében jövedéki adót fizetni, ezzel szemben, ha ez az új metodika lép é letbe, akkor ezt a forgalombahozatali járulékot meg kell fizetni. Megítélésem szerint az egész rendszernek az a baja, hogy ezt a járulékot összekötik a forgalombahozatali engedéllyel. Nem találtak jobb konstrukciót, ez azonban nem fogadható el. Nézzük, hog yan alakul a befizetett járulékok felhasználása! Eredetileg azt ígérték a szakmának, hogy 5 forint, 3 forint, ezzel szemben már a törvényjavaslatban más szerepel. 60 és 40 százalékról beszélünk, ami nem ugyanaz. Mondjuk, a marketingre fordítandó költségek esetében éves szinten 4050 millió forintot jelent, 4050 millió forinttal kevesebb fordítható marketingre. Ami magának a felhasználásnak a kereteit illeti, azt lehet, hogy ismételt felszólalás keretében kell elmondanom. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világos i Gábor) : Köszönöm. Megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak, Fidesz. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 12. módosító indítványhoz szeretnék hozzászólni. Ezzel kapcsolatosan megint visszább kell egyet lép ni. Az általános vitán ismerték fel szocialista képviselőtársaim is, hogy a Pénzügyminisztérium beterjesztésére az utolsó pillanatban az adótörvényeknél koherenciaindítványt színlelve - mert jogilag nem volt az - kiszavazták azt a pontot, hogy a bortételek adóraktárból való elindítása előtt a kísérőokmányok egyik példányát a kiindulás előtt el kelljen küldeni emailen vagy faxon a vámhatósághoz, ezzel le lehetne zárni a számlázatlan borok forgalmát. Mert mekkora is ez a számlázatlan borforgalom? Ezt minden évben elmondom, a kormány mindig csitít, hogy nincs akkora összeg. Most egy nagyon látványos adatot szeretnék elmondani. 4 millió hektoliter borforgalom után 2004ben 1,6 milliárd forint került befizetésre. Mennyinek is kellett volna lennie a 4 milliárdos borforgalom után a 8 forint jövedéki adónál? 3,2 milliárd forintnak. Mennyi jött be? 1,6 milliárd forint. Akkor mennyi a számlázatlan borforgalom egy évben Magyarországon? 50 százalék. Ezt magyarázom már több éve, és azt is, hogy a cukorkérdéshez és a zárj egykérdéshez kellett volna hozzányúlni. Pont ehhez a kettőhöz nem akarnak hozzányúlni. Ezek után, miután még kiszavaztatták önökkel - mert mi nem szavaztuk ki - hogy a bizonylatokat időben el kelljen küldeni a vámhatóságnak, megpróbálják az Országos Bormin ősítő Intézetre ráruházni azt a hatósági ellenőrzési feladatot, amit egyébként a VPOP sem bír mint fegyveres “erőszakszervezet” - idézőjelbe tettem az erőszakszervezetet - ő maga sem tudott elvégezni, pedig aztán titkosszolgálati eszközöktől kezdve mindent használhattak a vámos kollégák. A most benyújtott törvénymódosításnál azt javasolják, hogy az OBI majd bizonyos tételek minősítése esetén mindig legyen ott a gazda pincéjében a mintavételezésnél, hogy ezzel biztosítsuk, hogy valódi bor és az ott látott me nnyiségű bor után teszik a mintát az asztalra és küldik el az OBIhoz. (21.10) Azonban én a kezdetektől fogva nem értettem egyet azzal, hogy a mintavételezés kötelezőségét és a jelen lévő OBIszakemberek ottlétét a vizsgálandó tétel mennyiségéhez kötik. It t - meglepetésemre - Karakas János képviselőtársam indítványát támogatja a kormány, amely azt mondja ki, hogy csak az 500 hektoliter feletti bormennyiségből vett minta esetében kell az OBIszakembereknek jelen lenni. Kérdezem én, hogy miért. Meg tetszettek nézni, hogy 500 hektós tételt egyáltalán obiztate ma Magyarországon valaki? Elárulom önöknek, nem. Karakas János mondta az előbb, hogy 100 hektós és az alatti, 200 és 100 hektó közötti a legtöbb tétel, amit obiztatnak, és attól lefelé.
