Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, ezért a köztársasági elnök által visszaküldött, a felsőoktatásról szóló, az Országgyűlés 2005. május 23-ai ülésén elfogadott, de ki nem hirdetett törvény tárgyalása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
3884 amely a parlamentnek legalább a fele plusz egy szavazatát biztosítani tudja. Ennek m egfelelően eltartott körülbelül két évig ennek a törvényjavaslatnak az elkészítése. De ebbe a munkába bevontuk az összes mértékadó, nagy, átfogó felsőoktatási szervezetet. Az nem jelent meglepetést számomra, hogy a Fidesz, ha olyan szakmai szervezetek vann ak, amelyek támogatnak az ő véleményével nem egyező véleményt, akkor azok a szervezetek nem léteznek - Magyar Rektori Konferencia, Főiskolai Főigazgatók Konferenciája, Magyar Akkreditációs Bizottság, Felsőoktatási és Tudományos Tanács, Doktoranduszok Orszá gos Szövetsége, a hallgatók képviseletében a HÖOK és a szakszervezet. A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat ennek a hét szervezetnek a teljes konszenzusán alapult. Ezek a szervezetek a benyújtott törvényjavaslat legelejétől a legvégéig egy közös munkán ak tekintették ezt a javaslatot. Valóban, a Fidesz hazafias népfrontja nem hagyta jóvá. Valóban nem olyan volt ez az egyeztetés, hogy egy vezér megálmodik valamit, és véletlenül mindenki ugyanazt álmodja, és megkérik a vezért, hogy képviselje utána ugyanaz t, amit ő már megálmodott. Ez az egyeztetés nem így történt. Nem gyűjtöttünk nem tudom, hány tízezer vagy hány százezer aláírást mellette, nem számolgattuk magunk, hogy ténylegesen azokon az aláírásokon mi van és így tovább, de a mértékadó szakmai szerveze tek vettek részt ennek a törvénynek az előkészítésében. Most a hét szervezet közül hat szintén a változtatást az alkotmánybírósági intencióknak megfelelően támogatta. A HÖOK két kifogásából az egyik olyan kifogás, amelyben szövegszerű változtatást nem is h ajtottunk végre, amely gyakorlatilag az eredeti törvényjavaslatban is benne volt. Tehát akkor nekik a megfogalmazás megfelelt. A mostani, másik kifogásuk pedig, úgy látszik, arra irányul - lehet, hogy az MDF erre biztatja őket - hogy az Alkotmánybíróság dö ntésével szemben harcoljanak azért, hogy felsőfokú végzettség nélkül is lehessen a gazdasági tanácsokba kerülni. De az ég szerelmére, akkor ugyanilyen alkotmányellenes az is, hogy rektor nem lehet hallgató! Valóban, az egyetemi autonómiát sérti. Miért ne l ehetne rektorrá választani egy elsőéves hallgatót az egyetemen, ha a szenátus úgy gondolja? Úgy látszik, azért, mert vannak másfajta előírások is, hogy egyetemi tanárnak kell lenni az illetőnek. Elég durva diszkrimináció, de valószínűleg, aki rektor akar l enni, majd egyetemi tanár lesz előbbutóbb, és ha a gazdasági tanács tagja akar lenni, akkor legalább egy diplomával rendelkezzen. Nem tartom a diákság elleni merényletnek azt, hogy egy első- vagy egy másodéves hallgató diploma nélkül nem tud bekerülni a g azdasági tanácsába egy olyan egyetemnek, amely 10203040 milliárdos forgalmú költségvetést bonyolít le, és az azzal kapcsolatos pénzügyeket intézi. De ha az MDF így gondolja, akkor harcoljon ezért. De akkor vállalja azt, hogy az Alkotmánybíróság döntésév el szemben kívánja ezt keresztülerőszakolni, hogy aztán talán az Alkotmánybíróság újra megsemmisítse a törvénynek ezt a passzusát vagy visszatartsa a törvényt. Valóban komoly reformot kívántunk végrehajtani, és ezt a reformot végre is hajtjuk minden kompro misszummal együtt. Amikor a Fidesz változásról beszél, akkor valójában egyetlenegyet ígér az embereknek: változtassátok meg a kormányt, hogy ne változzon semmi. Ugyanis nincs olyan változás, amellyel szemben fel ne lépne. Annak idején, első miniszterségem idején, '96 és '98 között az angolszász típusú képzési modellt, amely mellett felléptünk, kozmopolita, a nemzeti tradícióktól idegen modellnek minősítette, és ezzel szembeállította a kontinentális, német, kvázi magyar nemzeti modellt. Majd szép csendben Bo lognában aláírták a bolognai megállapodást, és utána néhány évre elfeledkeztek erről a dologról, hirtelen elfelejtették azt, hogy néhány évvel ezelőtt még nemzetietlen, kozmopolita modellnek tekintették azt, amit most éppen a magyar felsőoktatásban bevezet ünk. Valóban, ezt egyszerre lehet bevezetni. És bevezetik másutt is Európában, Romániában csakúgy, mint Montenegróban, hogy most éppen ne az igazán fejlett részét említsem Európának, ott is felmenő rendszerben, kötelező jelleggel, természetesen differenciá ltan. Hiszen differenciált ez a modell is, mert sem a jogászképzésben, sem az orvosképzésben nem vezetjük be. A műszaki területen, általában a mérnökképzésnél négy év a Bologna. Megint nem áll az a feltételezés, hogy a gyakorlathoz nincsen köze, hiszen a l egtöbb bachelorképzéshez 30 kreditet felölelő összefüggő
