Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Domokos László (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Milyen ésszerűnek nyilvánítható érvek vezettek a biztonsági jogviszony létrejöttét megelőző napra előírt kötelezettség jogrendbe illesztéséhez?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László):
3860 ELNÖK (Man dur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! 17 óra 29 perc van, az azonnali kérdések és válaszok órájának a végére értünk. Áttérünk a kérdésekre . (17.30) Domokos László (Fidesz) - a pénzügyminiszte rhez - “Milyen ésszerűnek nyilvánítható érvek vezettek a biztonsági jogviszony létrejöttét megelőző napra előírt kötelezettség jogrendbe illesztéséhez?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Domokos László, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügymin iszternek: “Milyen ésszerűnek nyilvánítható érvek vezettek a biztonsági jogviszony létrejöttét megelőző napra előírt kötelezettség jogrendbe illesztéséhez?” címmel. Domokos László képviselőt illeti a szó. Parancsoljon! DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a s zót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés 2005. július 4i ülésnapján fogadta el az adózás rendjéről szóló módosításokat, amelyekben a biztosítottak bejelentésére vonatkozó szabályokat érintő módosítások is szerepelnek. A biztosítási jogviszo ny létesítésére, szüneteltetésére és megszüntetésére vonatkozó rendelkezés módosítása a 2006. január 1jétől bevezetésre kerülő, havonkénti személyre szóló járulékbevallással összefüggő munkáltatói adatszolgáltatással összhangban kerül a törvényjavaslatba. Ismereteink szerint számos probléma merült fel a biztosítottak bejelentésével kapcsolatban. Nyilvánvalóan gondot okoz az igazgatási szervek számára az azonnali bejelentési kötelezettségből származó adatok kezelése és felhasználása, ugyanis január 1jét kö vetően a járulékfizetésre vonatkozó az OEPhez csak a jogviszony kezdetét követő 4. hónap végén jut el. Vagyis hiábavaló az azonnali bejelentés, ha a jogviszonyt megalapozó járulékinformáció csak több hónappal később áll majd rendelkezésre. Ilyen feltétele k mellett a jogosultság ellenőrzésére csak több hónapos késéssel lesz lehetőség. Így azonban teljesen indokolatlan és ésszerűtlen a jogviszonyra vonatkozó azonnali bejelentés előírása. Meg kell említeni még azt is, hogy bizonyos jogviszonyok esetében a biz tosítás fennállása csak a jogviszony végén, a járandóság kifizetésekor bírálható el. Ilyen esetben eleve teljesíthetetlen a bejelentési kötelezettség. A törvény időközbeni módosítása is nyitva hagyta ezt a problémát az úgynevezett előzetes megállapodás ala pján létrejövő jogviszonyok esetében. Tehát hiába az előzetes megállapodás, ha a munkavállaló mégsem veszi fel a munkát. Másrészt érdemes végiggondolni, a munkaviszonyok mekkora hányada jön létre prompt jelleggel; talán érdemes volna a jogszabály előterjes ztőinek a reggeli órákban akár a Moszkva tér környékén sétát tenni. Milyen módosító javaslatot tervez a kormány, kérdezem én, és ez szolgáljae az olcsó és hatékony állam elvét? Államtitkár úr, várom válaszát. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki oldalo n.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kérdésre Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszol. Parancsoljon!
