Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
3767 HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az MDF, a Magyar Demokrata Fórum már a csatlakozás előtt számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a felkészülés hiányosságainak elég súlyos következményei lesznek. Az szinte már közhelyszámba megy, hogy ezen mulasztások eredményeképpen az uniós csatlakozás igazi vesztese ne m más, mint a magyar mezőgazdaság, illetve annak szereplői voltak, és jó lenne, ha ez a hátrányos helyzet megszűnne. A mostani törvénymódosító javaslat ezen a helyzeten nem nagyon fog segíteni. Igaza van Karakas képviselő úrnak, hiszen technikai jellegű, d e ha technikai jellegű is, attól még lehetne jó. Volt egy majdnem másfél évtizeden keresztül működő olyan rendszer, egy olyan hálózat, amely sikeres volt, eredményes volt, és mindenki szerette, ez a falugazdászhálózat volt, amely napi kapcsolatban állt a gazdálkodókkal, teljes körű hely, emberismerettel, szakismerettel rendelkeztek, és minden tekintetben megfeleltek a mezőgazdaság szervezésével és felkészítésével kapcsolatos követelményeknek. Ez a falugazdászhálózat, amely alaposan megszenvedi a kurzusvá ltások hatásait, és amely megtépázott állapotában is alkalmas arra, hogy az új koncepciók, új intézmények működési hiányosságait kompenzálja, folyamatosan visszaszorul, sorvasztják, és az elhibázott koncepció mentén folyik a gazdák ügyeinek intézése. A mos tani törvénymódosítás sem tesz mást, mint megpróbálja az új rendszer működését elfogadhatóbbá tenni. Ez a rendszer a koncentrált felépítésének köszönhetően, míg az uniós országok nagyobb részében a szakigazgatás decentralizációja dominál, érzékeny az egy i dőben keletkező, nagy tömegű irományok fogadására, kezelésére. Ezt az alaphibát lehet foldozgatni, de egy ilyen felépítésű rendszer soha nem lesz hajlékony, és soha nem lesz ügyfélbarát. Egy ilyen rendszer soha nem tud gyorsan, teljeskörűen reagálni, még a mostani módosítások után sem. Főleg akkor nem, amint éppen napjainkban történik, ha hihetetlen rövid határidőket biztosít az ügyfél reagálására. Mint mondottam, napjainkban fordul elő, hogy a 19én kézbesített levélre 21éig beérkezően várja az intézmény a választ. A határidő természetesen jogvesztő hatályú. Éppen ezért nagyon hiányoljuk jelen törvénymódosításból az ügyfél védelmét megjelenítő, a hivatal felé irányuló, konkrét ügyekben az általános szabályokon túlmutató szabályozást. A koncepció ügyfelek i ránti érzéketlenségét mutatja az a szemlélet, amelyet a javaslat részletes indoklása mutat be. Az MVHnak nincs meg a költségvetési fedezete a Ket. 153. §ában felsorolt eljárási költségek viselésére, így különösen az ügyfél utazási költségének, kiesett jö vedelmének megtérítésére, az ügyfél iratbetekintési jogával kapcsolatos másolási költség viselésére és az ügyfél képviseletében eljáró személy költségének megtérítésére, az MVH ugyanis jelenleg 260 ezer ügyfél támogatási kérelmét intézi. A 37. § hatályon k ívül helyezésével a költségviselésre a Ket. szabályai az irányadóak. Magyarán létrehoztunk egy olyan rendszert, amely a szó minden értelmében távol áll az ügyféltől, és azoknak az ügyeit nagy tömegben, az eddigi tapasztalatok szerint sok pontatlansággal ke zeli. Az ügyfelek, a gazdák számára jogosan járó kifizetések ügyében a tisztázás költségeit az állam nem állja. Ha ehhez hozzátesszük még, hogy a létrehozott rendszer sok jogosult számára esetenként akár odavissza 200400 kilométer utazást is jelenthet, l átjuk, hogy intenzíven folyik a mezőgazdaság szereplői számának gyérítése. Sokan ugyanis a procedúrát már nem vállalják, hiszen elég bajuk, önhibájukon kívül megoldhatatlan problémájuk van a termeléssel magával is. Megismétlem: a jelen módosítás egy rossz koncepció mentén felépített intézményrendszer működését segítené, de pontosan a koncepció hibája miatt, hiszen ez a javaslat erre megoldást nem ad, ez a javaslat nem támogatható, hiszen azt a célt, amit egyébként a törvénytervezet vagy a törvénymódosítás m egfogalmaz, bizonyosan nem fogja elérni. És azt gondoljuk, hogy a koncepció hibái miatt valójában (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) módosító
