Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
3728 Látjuk, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat három olyan törvény módosítását célozza, amelyek egyértelműen szoros összefüggésben állnak az előbb elmondottakkal, hiszen módosítja az élelmiszerekről szóló törvényt, a takarmánytörvényt és a növé nyvédelemről szóló törvényt. (11.20) Az élelmiszertörvény javasolt módosításával egyszerűsödne a gyártmánylap elkészítésének kötelezettsége külön jogszabályban meghatározott körben. Ez azért nagyon fontos, mert az az országgyűlési határozat, amiről én besz éltem, külön foglalkozik a kistermelői értékesítéssel és az azzal kapcsolatos feladatokkal. Nyilván azt tudjuk, hogy ezek a gyártmánylapok elsősorban a nagyobb előállítók számára készültek korábban. Ha tehát ezen a területen egyszerűsíteni szeretnénk, de o lyan ágon, hogy azért megvédjük a fogyasztók érdekeit is, akkor bizony olyan gyártmánylapokat kell a jövőben előírnunk, legalábbis egy bizonyos körnek, amely ennek a kitöltésére is képes, hiszen egy kistermelőnél, egy hagyományosan előállított élelmiszerné l nem szoktak laboratóriumi vizsgálatokat és egyebeket végezni. Tehát ez egy mindenképpen fontos eleme a dolognak. A másik, hogy viszont ezt azért teljesen megszüntetni se lenne jó - és ezért helyeseljük azt, hogy a gyártmánylap és az élelmiszerkönyv Magya rországon megmarad , mert ugyan vannak olyan vélemények, hogy ez a magyar termelők, a gyártók versenyhátrányát okozhatja, de én meg úgy látom, hogy főleg a járvány és egyéb ügyek fenyegetettsége kapcsán újra visszatér az a kérdés, hogy mennyiben segítjük a termelőket, ha megtartjuk a belső, viszonylag szigorúbb előírásokat, és a fogyasztókkal hitetjük el, és folyamatosan azt sulykoljuk, hogy azért érdemesebb magyar élelmiszert fogyasztani, mert ennek a gyártási folyamata teljes körben végigkísérhető. Én az t látom most már egykét nagyobb áruházlánc esetében is, hogy ennek megvan a hatása, hiszen főleg a baromfi kapcsán most már a legtöbb helyen ki van írva, hogy kizárólag magyar baromfit árusítanak. Ez nyilván egy bizonyos átmeneti időre akár vissza is veth ette az ilyen irányú eladásokat, de én azt gondolom, ennek legalább annyi hozadéka is lehet, ha ezt a munkát folytatjuk tovább, és különböző eszközökkel segítjük azt a tevékenységet, hogy a lakosság biztos lehessen abban, hogy márpedig, ami Magyarországon készül, pontosan az ilyen szigorú technológiai előírások miatt, azt biztonsággal vásárolhatják, és amennyiben a későbbi tárolási paraméterek is nyilván ugyanolyanok - ami viszont már nem a gyártók felelőssége , akkor elvileg nem kerülhet rossz minőségű él elmiszer a fogyasztók elé. A törvényjavaslat sok egyéb dologgal is foglalkozik. Az expozéban hallottuk, hogy az élelmiszerbiztonság növelése érdekében megemeli a minőségvédelmi bírság felső határát a duplájára, az élelmiszerbiztonsági hiba esetén a tétel értékének 1,5szereséről a 3szorosára, minőségi hiba esetén a tétel értékének 2szeresére, sérülési hiba esetén a tétel értékének 60 százalékáról 1,5szeresére. Ez mind olyan intézkedés, amit szorgalmaztunk ebben a javaslatban vagy országgyűlési határoza tban is, hogy legyen elrettentő az a bírságmérték, amivel, mondjuk, az ilyenfajta problémákat kezelni lehet, mert azt azért lássuk be, hogy korábban azok a bírságolási tételek, amik érvényben voltak, nem igazán riasztották el azokat a nem mindig a fogyaszt ók érdekeit néző értékesítő hálózatokat, amelyek ennek kapcsán ezt a dolgot inkább kifizették, de nem tartották be a szabályokat. A védjegytörvény felhatalmazó rendelkezését is pontosítja a törvényjavaslat, és pótolja azt a hiányosságot, hogy a jelenlegi f ölhatalmazó rendelkezés nem szól a földrajzi árujelzői oltalomban részesülő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályok megállapításáról. Tehát önmagában az nem lehet mentség a minőség alól, hogy van egy áruvédjegye. Ennek a szigorúbb paramétereit igenis fe l kell tárni, és az a célunk, hogy minél nagyobb körben legyenek ezek a védjeggyel ellátott termékek, hiszen ez önmagában garancia a fogyasztók részére. A másik, amit nyilván ez a törvény átvezet, hogy a közigazgatási eljárási törvényben megállapított alap eljárási határidőknél, amennyiben más határidőket kívánnának megállapítani, azt nem módosíthatja miniszteri szintű szabályozás, csak kormányrendelet vagy törvény, ezért emeli be ezeket a paramétereket a törvényjavaslat is a most elfogadandó jogszabályba.
