Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3715 voltak olyan szempontok, hogy ki mennyi időt töltött el, vitte be vagyont, és mennyi volt a jövedelme, mennyi volt, amit elért a fizetésben. Tehát ezek a sajátos felosztási elvek oda jutottak, hogy a szövetkezeti vagyon jelentős része olyanok kezébe került, akiknek már semmi közük a szövetkezethez, nem is érdekeltek ebben. Ezért elindult egy olyan igény, az ő részükről teljesen jogo san, hogy ezt a papírt, mert úgy gondolták, hogy ez a valós realitásoktól nagyon messze van, piaci körülmények között értékesíthetetlen, mielőbb forintosíthassák. (10.20) El is indult az úgynevezett üzletrészkivásárlás a szövetkezetekből. Hogy történt ez? Emlékezzenek vissza képviselőtársaim, '93, '94 környékén, amikor az üzletrész értékét gyakorlatilag természetben is ki lehetett vinni. Tudják, kik jelentek meg ezekre a kivásárlásokra? Túlnyomórészt olyanok, akik külső üzletrésztulajdonosok voltak. Emlék szem, az akkori volt szövetkezetemben azok, akik nem nyugdíjasok, mert a nyugdíjas nem külsős, ne keverjük össze, mert van a közvéleményben egy olyan furcsa gondolattársítás, hogy aki nem dolgozik ott, az külsős; nem, a nyugdíjas ugyanolyan tag, akik már k iléptek. Mondjuk a '60as évek második felében valaki úgy gondolta, hogy elmegy Budapestre az építőiparba tevékenykedni. Elment, ott jobban is keresett, mint azok, akik itt maradtak a szövetkezetben, majd a törvény után visszajött, hogy “Emberek! Én 6 évet voltam ebben a szövetkezetben tag. Igaz, hogy vagyont nem hoztam be, de nekem is jár az üzletrészt.” Na most, ez az ember, aki kényszerből is jelentkezik, mert mondjuk, közben a munkahelye megszűnt már a fővárosban, abban volt érdekelt, hogy ezt a vagyont kivigye. Kérem szépen, ebben az időszakban Magyarországon csak a mezőgazdasági területről 300 milliárd forintnyi érték ment ki, ami a mezőgazdasági termelésből ment át a fogyasztásba. Mert az ilyen üzletrészkivásárlások nyilván abba az irányba mozdultak el, hogy aki ezt megkapta ellenértékben, az vett rajta napi fogyasztási cikkeket, vagy fölélte, mert természetesen nem kötődött a termeléshez. Ez a probléma a mai napig megvan, az előző kormány a külső üzletrésztulajdonok kivásárlásra tett ugyan kísérlete t, de a megoldás végül is nem teljes és nem megnyugtató. Ebben a törvényben talán az egyik legnagyobb vitát kiváltó rész az, mi legyen az üzletrészekkel. Azt mondja ez az előterjesztés, hogy kétfajta üzletrészmegszűnés lesz 2007. június 30ig. Az egyik az úgynevezett tagi üzletrész, amely befektetői részjeggyé alakul át, majd a másik a külsősöké, amelyek az úgynevezett átalakított befektetői részjegyekké válnak. És van még egy harmadik csomagunk, amit az állam felvásárolt körülbelül 50 milliárd forint érték ben. Ez most egy kft. kezelésében van, és azt ingyenesen megkaphatják a szövetkezetek abban az esetben, ha azt egy fel nem osztható, úgynevezett közösségi alapba helyezik. Elképzelhető, ad absurdum, hogy egy szövetkezetben már több lesz a fel nem osztható közösségi alap, mint a tényleges tőkéje, mert hiszen annyit vásárolt fel külsősöktől, illetve nyugdíjasoktól az előző kormányzat alatt az állam, hogy ő már a piaci körülmények között nem lesz rentábilis. Ha meg így hagyjuk, akkor egyszerűen nem tud pályázn i, mert többségi állami tulajdon van. Mert el ne felejtsük, hogy ezek az üzletrészek állami tulajdonban vannak. Tehát ha egy szövetkezetnek van, mondjuk, 100 egységnyi vagyona, és most ennél a kft.nél ebből 60 vagy akárcsak 30 százalék kezelése annak a sz övetkezetnek állami tulajdonú kezelés, akkor számos európai uniós pályázaton nem is indulhat, mert az állami tulajdon preferálása a gazdasági életben tiltott az EUszabályok szerint. Tehát ezeket a problémákat orvosolni kell. A Szabad Demokraták Szövetsége azt mondja, hogy itt az üzletrészvagyon úgynevezett befektetői részjeggyé történő átalakulásánál különbséget kellene tenni az állam által felvásárolt és a tagi, illetve külső tulajdonban lévő üzletrészek között. Talán nem az lenne a legjobban járható út, hogy az állam ingyenesen visszaadja a szövetkezeteknek, hanem magát a kft.t, ami most kezeli a szövetkezeti üzletrészeket, adná oda a szövetkezeti mozgalomnak. Tehát a kft.ben lévő szövetkezeti
