Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3708 termékek elhelyezését a KGST integráció segítette. A szövetkezeti mozgalom helyzete vidéken megerősödött. Az állami gyámkodástól való lassú szabadulás után a termelőszövetk ezetek önálló erőként jelentek meg a magyar gazdasági és közéletben. Önigazgatásuk a ’70es évek elejére megerősödött. A működésük jogi alapját jelentő alapszabály minta vagy minta alapszabály humorba illő elméleti vitája hamar a szemétkosárba került. A te rmelőszövetkezeti gazdaságok megerősödésével a magyar vidék történelmében először teljes foglalkoztatás jött létre, a gazdaságok kiszámítható jövőt mutattak tagjaik részére. A területükön lévő oktatási, kulturális, egészségügyi és civil szervezeteket anyag ilag is rendszeresen támogatták. A többletmunkát vállaló tagjaik részére biztosították a háztáji gazdaságok integrációját. Olcsó, jó minőségű, nagy tömegű élelmiszerrel látták el az országot és az élelmiszerfeldolgozó állami vállalatokat. Az agrárolló nyí lását saját ipari és szolgáltató üzemek létesítésével ellensúlyozták, ezzel újabb munkahelyeket teremtettek vidéken. A működésük tájegységenként és vezetőfüggően eltérő eredményességű volt. Néhány szövetkezetben a korukat messze meghaladó, előremutató fejl esztésekbe is fogtak. Például Szikszó környékén és Szécsényben a tájgazdálkodásra alkalmas húsmarhafajták megvalósításával, a Karancsvölgye Mezőgazdasági Szövetkezetben energetikai célú erdőtelepítésekbe kezdtek, a szécsényi termelőszövetkezetben megépíte tték és működtették az ország első állattartó telepre alapozott nagyüzemi biogáztelepét. A mai árak mellett igazán érthető, milyen előrelátó intézkedés volt az, hogy trágyából fűtésre használható biogázt és villanyáramot lehet előállítani. De említhetném a szentesi közgazdasági kísérletet is, amelynek révén néhány mezőgazdasági szövetkezet legális kiutat keresett a bérszínvonal- és bértömeggazdálkodás merev kereteiből már 1982ben. Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltást követően valóban szükségessé vált a szövetkezeti jogszabályok megváltoztatása és a megváltozott körülményekhez való igazítása. Ehelyett a szövetkezeti mozgalmat, a gazdaságot szétverő törekvések erősödtek meg, és ezeket a szándékokat, sajnos sikerült a törvényhozáson keresztülvinni. Az ere dményt tudjuk: míg NyugatEurópában évtizedek óta a birtokrendszer koncentrációja figyelhető meg, nálunk ezzel ellentétben az életképes birtoknagyságból életképtelen szeleteket alakítottak ki. Tetézte a bajokat a maradék szövetkezetek keleti piacainak tönk retétele. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten - mondja egy hazai közmondás. Az “Isten veletek, magyarok!” szovjet plakátra otromba, sértegető választ adtunk, ennek a politikának köszönhetően százezrek váltak munkanélkülivé, az egykori szövetkezeti d olgozók és alkalmazottak közül. Tízezrek ma sem értik, hogyan fordulhatott elő, hogy a párnájuk az utca aszfaltja, takarójuk pedig a csillagos ég lett. Gazdálkodni tudó és akaró emberek helyett a szövetkezetek határában megjelentek a földspekulánsok a közi smert recepttel: olcsón földet szerezni és drágán továbbadni. A mezőgazdasági szövetkezetek épületei nagy része romhalmazzá vált, a termelőeszközök tönkrementek. A szövetkezeti tagok és alkalmazottak nagy részének lába alól szó szerint kicsúszott a talaj. Néhányan ezt nevezték a mezőgazdasági szövetkezetek átalakításának. A vidéki emberek nevében mondom, hogy nem kérünk többet az ilyen átalakítókból, maradjanak meg a rózsadombi villájukban, a Tálya utcában, ők jól jártak a vidékkel, csak mi, vidékiek nem já rtunk jól velük. Tisztelt Országgyűlés! A másik, bár a fentinél kisebb jelentőségű, szövetkezeti mozgalmat érintő kudarcsorozat a Baumagügy kapcsán csúcsosodott ki. Dr. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa időben felhívta a figy elmet arra, hogy a szövetkezeti jogszabályokkal számos gond van, ellentmondásosak, kijátszhatók a jogszabályok. Az országgyűlési biztos a bajokat észlelve egy rádióműsorban próbapereket javasolva mentőövet kínált azok részére, akiknek a befektetett pénze e lveszni látszott. Sajnos, az érintettek nem éltek ezzel a lehetőséggel. A baj következett.
