Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirend előadója:
3306 borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítását. Az említett törvények módosítását egyrészt a kormány száz lépés programjában foglalt célkitűzések megvalósítása , másrészt a hatályos rendelkezések pontosítása és szakmai szempontok érvényesítése indokolta. Engedjék meg, hogy először az 1992. évi II. törvény módosításáról szóljak. A kormány által meghirdetett száz lépés program agrárágazatra vonatkozó része célként határozza meg az önkormányzatok szociális földprogramjához szükséges termőföldeknek a Nemzeti Földalaphoz tartozó földvagyonból történő biztosítását. A program céljainak megvalósításához szükség van arra, hogy az állami tulajdonú termőföldvagyon köre lehet őleg bővüljön azáltal is, hogy a szabályozás elősegíti a termőföldek meghatározott körének állami tulajdonba kerülését. Emellett az Országgyűlés 2005. évi őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programjában is szerepel az, hogy az 1992. évi II. törvény módosításával rendezni kell a megyei földművelésügyi hivatalok által folytatott földárverések során felmerült földügyi és pénzügyi kérdéseket. (15.10) Az 1992. évi II. törvény módosítását tartalmazó javaslat az említett célkitűzések megoldására nyújt lehe tőséget, továbbá a tulajdonjog tiszteletben tartása mellett egyszerűsíti a földkiadás lezárására irányuló eljárást. A jelenleg hatályos rendelkezések alapján azon szövetkezetek esetében, amelyek jogutód nélkül megszűntek, vagy felszámolás, illetőleg végels zámolás alatt állnak, és a gazdálkodási területükön az 1993. évi II. törvényben szabályozott részarányföldkiadási eljárás teljes körű befejezése után szövetkezeti földhasználati jog alatt álló földterületek maradnak vissza, e maradványföldeket a megyei fö ldművelésügyi hivatalok által lefolytatandó árverések útján kell magántulajdonba adni. Az árverezéssel érintett földrészletek közül azok kerülhetnek a becsérték feléért a magyar állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésébe, amelyekre nem érkezett vételi ajánlat. A részarányföldkiadás befejezését követően lefolytatandó árverés eredményeként a jogosultak az árverésből befolyt vételár megfelelő részét kapják meg. A javaslat alapján, ha a jogutód nélkül megszűnt, illetve felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szövetkezet után maradnak vissza fel nem osztott és természetvédelmi oltalom alatt nem álló termőföldek, azok a törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek. Jelenle gi ismereteink szerint a részarányföldkiadás befejezését követően visszamaradó földterületek aranykoronaértéke mindegy 315 ezer aranykorona. Ez az aranykoronaérték valamennyi maradványföldre értendő, így a működő, illetőleg a jogutód nélkül megszűnt, to vábbá felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szövetkezetek után a földkiadás lezárását követően visszamaradó földek aranykoronaértékét jelenti. Ebből a javaslat első szakaszát, azaz a jogutód nélkül megszűnt, illetőleg a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szövetkezetek maradványföldjeit képező aranykoronaérték pontosan nem állapítható meg, mivel ez az aranykoronaérték az összmaradványföldeket kitevő 315 ezer aranykoronaértéken belül folyamatosan változik. A szövetkezetekkel szemben ugyanis aká r a földkiadási eljárás során, akár a földkiadás befejezését követően is megindulhatnak felszámolási, illetve végelszámolási eljárások, így ezen eljárások Cégközlönyben történő közzétételét követően növekedhet az ilyen szövetkezeteket érintő maradványterül etek száma. A megyei földművelésügyi hivataloktól beszerzett adatok szerint jelenleg 622 063 hektár területnagyságú és 6797 aranykoronaértékű földrészlet áll árverezés alatt, amelyeket már nem érinthet a javaslatban foglalt rendelkezés, mivel ezen földek még árverési vétel útján kerülnek magántulajdonba. A szociális földprogram megvalósulásához szükséges, a jogosultak sérelmével nem járó állami földek bővítése a javaslattal érintett maradványföldek állami tulajdonba kerülésével érhető el. A javaslat megold ást kínál továbbá arra is, ami a földművelésügyi hivatalok által lefolytatandó árverések kapcsán problémaként ez idáig felmerült. A gyakorlat ugyanis bebizonyította, hogy az árverések lefolytatása jelentős nehézségeket okoz a földművelésügyi hivatalok rész ére.
