Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3300 a pillanatban vagy megbízok egy lobbistát, vagy a saját tagjaim közül, aki megfelelő szakmai háttérrel rendelkezik - a törvény leírja, mi kkel kell rendelkeznie, egyetemi végzettséggel, ne legyen büntetett, legyen cselekvőképes, ne legyen eltiltva a lobbitevékenységtől , ezeknek megfelel, akkor szépen bejegyezteti magát, és lobbistaként csinálja - igen ám, csak más szabályok alapján! Mert e bben a pillanatban a lobbista köteles lesz szépen leírogatni, hogy például az Aranyfürt Civil Egyesület nevében eljárva kivel, mikor, miről tárgyalt, mikor ebédeltette; mikor adtam neki tollat, illetve radírgumit, mert a ceruzájával szeret firkálni, és idő nként szeretem azt átíratni vele, ezért legyen szíves a papírtakarékosság érdekében radírgumit is használni; és az, akit megkeresett, szintén köteles lesz szépen beszámolni, és rövid feljegyzést készíteni arról, hogy ezzel a lobbistával, aki egy civil egye sület nevében járt el, miről tárgyalt, hogyan csinálta. Tehát ezt az utat is lehet választani, csak ez bürokratikusabb, sokkal inkább szabályozott, és nem a civil szférára van kitalálva. Tehát értem a civil szervezetek érzékenységét, az aggodalmukat is, de jogtechnikai szempontból és a törvény céljának elérése szempontjából azok a felvetések, amelyek alapján ezt kritizálják, nem valósak, illetve megoldhatóak, csak jó hozzáállás és segítőkészség kérdése. Ami a képviselők helyzetét illeti - Kóródi Mária erről már szólt, sőt Répássy Róbert képviselő úr is említette , az országgyűlési képviselők tekintetében mondhate ki olyat akár kétharmados törvényi rendelkezésben is ez az előterjesztés, hogy az országgyűlési képviselők jogállását módosítva kötelesek legyene k beszámolni arról, hogy ők és családtagjaik milyen ügyben, hogyan érintettek. Szerintem is az lenne a helyesebb és járhatóbb út, ha ezt a Házszabályban rendezné az Országgyűlés. Valamennyien vagyunk annyira felnőttek, vagyunk annyira talán még normálisak is, hogy képesek vagyunk egy ilyen szabályt úgy megalkotni, hogy az adott képviselő személyére nézve - ez mind a 386 képviselőnek az érdeke - korrupció vagy korrupciógyanús ügyek ne kerülhessenek se felszínre, se pletyka szintjén ne jelenjenek meg, ezért e gy ilyen szabályozást a Házszabályban meg tudunk alkotni, amelyben azt mondjuk, köteles erről vagy arról értesíteni a társaságot, illetve mindenki tudja, hogy ki milyen ügy kapcsán, milyen lobbistával, kivel, hogyan került kapcsolatba, de ezt nem ebben a t örvényben és nem így kellene megoldani. A másik: Répássy úr szólt arról, hogy ha itt megkeresnek kormánytagokat, képviselőket, ezt, azt, amazt, e törvény alapján ők mindenféle szankció nélkül megtehetik, hogy nem tájékoztatják a lobbitevékenységről azt, ak ire ez tartozik. A 26. § azt mondja ki, hogy itt az emlékeztetőt meg kell ám csinálni! Igaz, nem egyértelmű a fogalmazás, mert azt mondja, hogy a döntéshozó szerv tagja, akit megkerestek, csinál egy emlékeztetőt. Itt lehet egy módosítást tenni, egyértelműs ítsük ezt, hogy országgyűlési képviselő, kormánytag, mindenki, aki az adott kategóriába tartozik, csinálja meg az emlékeztetőt, és attól majd elmegy a kedve, hogy olyan sokat fog... (Dr. Salamon László: Nyilvánosan!) Természetesen, Salamon képviselő úr, en nek a nyilvánosság a lényege! És ugyanúgy a lobbista részéről, az általa készített jelentések is betekinthetők legyenek, hogy az adott negyedévben kivel, miről és milyen ügyben tárgyalt. Természetes, hogy ezek az ügyek a nyilvánosság nélkül nem működtethet őek, illetve nem tarthatóak fenn, és még mindig nem győzheti meg a közvéleményt arról, hogy tisztességes és jó az, amit megtenni akarunk. Van még egy dolog. Azt mondja a törvény: a lobbista, amennyiben valamiféle írásos előterjesztéssel keresi meg a döntés hozó szervet, akkor őt legalább egyszer oda kell hívni, el kell vele beszélgetni, hogy egészítse ki azt, amit leírt. Kérem szépen, át kellene gondolni a gyakorlati megvalósítását. Én, ha lobbista vagyok, mindenhová be fogok nyújtani írásban akár csak két s ort; én lobbizom, hogy a Jézus Szíve Sportkör márpedig kapja meg…, tudom, nem jó a példa, nem civil szervezet, hanem az X. Y. Gépgyár kapja meg a területen történő áthajtási jogot, vagy mit tudom én, micsodát, mert a törvény szerint ezt is megtehetem, és o daírok a másiknak, a harmadiknak, vagy a rendezési tervnél, hogy belterületbe vonjunk iksz területet. Mindenki mindenkinek írogat, és a testületek mással sem lesznek elfoglalva, mint azzal, hogy ezeket meghallgatják, mert ez pillanatok alatt kötelező lesz.
