Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3298 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Kis Zoltán képviselő úrnak, az SZDSZ képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő urat illeti a szó. DR. KIS ZOLTÁN , az SZDSZ ké pviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor olvassuk ennek a törvénynek a címét - Törvény a lobbitevékenységről , akkor ez a kifejezés sokaknak - ahogy az előttem szólók is már többször mondták - furcsán cseng, és úgy érzi k, hogy a “lobbi” bizonyos korrupciós ügyek összemosására is alkalmas. Pedig hát a lobbi eredeti jelentése előtér, egy olyan előcsarnok, ahol legális tevékenység folytatható annak érdekében, hogy azokat, akik valamiféle döntéshozatalra feljogosítottak, érd ekérvényesítés szempontjából tájékoztathassák azok, akikre majd a döntés vonatkozik, és befolyásolhassák is a döntést. Amikor az Egyesült Államokban jártam, nagy meglepetéssel láttam a különböző állami testületeknél, hogy van egy tér, ahol az illető döntés hozók leülnek, kávéznak, teáznak, különböző emberek címkével az oldalukon odamennek hozzájuk, és megpróbálnak szóba elegyedni azokkal, akik egy adott ügy felelősei az adott területen, majd megy hozzájuk egy másik ember is, és az is elkezd velük beszélgetni . Mondták, hogy ők a lobbisták, most éppen két lobbista győzköd egy képviselőt, az egyik az A, a másik a Bvariáció érdekében, és hozzák is az információkat meg az adatokat a képviselőnek, hogy az a döntését megfelelő szakmai ismeret alapján hozhassa majd meg, s hogy ez milyen jó dolog, mert így képbe kerülnek, és gyakorlatilag mindenki tudja, hogy melyik képviselőt ki és hogyan keresett meg, sőt erről megfelelő nyilvántartás is van, ezért a korrupció és a hivatali befolyással való üzérkedés lehetősége csö kken. Ezt 1995ben láttam. Annyiból nem lepett meg a dolog, hogy Magyarországon is van ilyen, csak nincs szabályozva. Ha az ember bejön az Országgyűlésbe, akkor a folyosón át kell verekednie magát mintegy 400500 civil ruhába öltözött úriemberen és úriassz onyon, akik különböző ügyekkel keresik meg - finoman szólva - a képviselőket, és megpróbálják az igazukról meggyőzni anélkül, hogy bármiféle hivatalos titulusuk vagy jogosítványuk lenne, és a képviselő esetleg azt se tudja, hogy az illető hölgy vagy úr kic soda, micsoda és mit akar. Később persze kiderül, hogy milyen tevékenységet folytatnak. Szerintem ez nem jó, nem járható út, ennek a jogi szabályozására mindenképpen szükség van, de ezt itt a Házban nem is vitatja senki. A lobbitevékenység köre, annak a mű ködtetése, valamint bizonyos, az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok tekintetében azonban e Házban eltérő álláspont alakult ki, melynek a feloldására meg kellene keresni azt a módot, amivel a konszenzus kialakítható. Az első a törvény tárgyi hat álya, hogy milyen jellegű tevékenységre terjed ki. A jogalkotó az előterjesztésében jelzi a közhatalmi aktusokat, a közhatalmi döntéshozatalokat, és szépen felsorolja a parlamentet, a kormányt, a helyi önkormányzatokat, a kormányzati szerveket, az önkormán yzati szervezeteket, azok tisztségviselőit, előadóit, gyakorlatilag mindenkit, aki Magyarországon az állami közigazgatás törvényhozói, jogalkotói és végrehajtói rendszerébe tartozik. Szerintem itt helyes lenne az a különbségtétel, ami a végrehajtás során a lobbizást kizárná azokból a hatósági ügyekből, amelyekre eligazító szabályokat a közigazgatásról és a közigazgatási szolgáltatásról szóló törvény meghatároz. Ugyanis ha én egy adott hatósági ügyben valamit el akarok érni, akkor ott feltételezhetően ügyfél vagyok. Például ha beadok egy építési engedély iránti kérelmet azzal, hogy Kis Zoli csinálni akarok egy olajfinomítót a természetvédelmi terület kellős közepén, mert olyan ötletem támadt, hogy fáradt olajjal fogom itatni az állatokat, és ehhez egy pakural epárló rendszerre is szükségem van. Ha megnézi az előadó, azt mondja, ez nem teljesen stimmt, mert a természetvédelmi hivatal ehhez nem akar hozzájárulni. Én mint ügyfél ebben az ügyben mindent megtehetek, megismerhetem az iratokat, van jogorvoslati lehető ségem, illetve igénybe vehetek olyan szakértőket az igazam alátámasztására, akik az adott döntést befolyásolhatják. Miért kell itt a lobbitevékenységnek megjelenni? Egy adott hatósági eljárásban mint ügyfél keressek meg egy lobbistát? - mondván, hogy öreg, nekem itt segítségre lenne szükségem, neked van kitűződ meg jogosítványod, én meg fizetek érte valami megbízási díjat. Nem jó ez a dolog!
